15:42 - Hát nem lett gyümölcsaratás. Vagyis hát nem olyan mértékben, mint ahogy az a 2010-es évből kellett volna, hogy következzen. De azért lett sok kihívás és megdöbbentő fordulat. Figyecsak!
Január: A decemberi oktatóóra következményei. Jó ember vagyok? Kár. Új meló a Sas hegyen.
Február: Trio perfecto, a két lány megvadul, aki nem velem alszik, mellettem kel. Lopott csókok. Mintha lopni kéne. Gazdag vagyok. Tavasz vagyok.
Március: Dalok születnek, Ecsi menni készül, melók vannak: szépek, érdekesek. Hurrá. Előkerül a babaolaj, és belekezdünk valamibe, aminek érezzük, hogy lesz folytatása. Ha nem ma, akkor majd egy hónap múlva. Tiszta menetrendszerű, nem? Izzanak a szenvedélyek.
Április: Koncert (Ecsi megy, Tás jön), Budaörsi Napok, a szokás hatalmas, D és D egymás után. Epigramma és ballada. Pillanat és örökkévalóság. Alföld és Marianna-árok. Szédülök, őrült vagyok, boldog vagyok. Milyen boldog! Bár sejthető, hogy nem sokáig...
Május: Aki krízisben van más miatt, minek jön ide? Szarnak. Énektanár indul, az otthon ott van és persze tevagyazakitalegjobban. Nyári előszél, teraszok, esték, puha testűek.
Június: Nyár, démonok felbukkanásának esélye exponenciálisan növekszik, új próbák, új próbatermek. Szép meló Csillebércen. Szép szemek Csillebércen.
Vizsgára készül, aztán mellém bújik. Csak alszunk. Most csak alszunk. És én álmodom.
Július: Hatodika éjjel. Az év legemlékezetesebb éjszakája. Talán. Vallomás, szerelmeskedés, zuhanás, végbomba. Ahogy az a mesében meg van írva: kihoztuk a Boszit. Váratlan utazás Njivicébe, csodás tengeri íz, új ismeretségek, új kalandok. De az év jobbik fele itt lezárul. "Most jön majd ám a neheze. A seggem napba tartom és azt mondom hehehe"
Augusztus: Apukám, el se hittem. Vacsora, torta gyertyával, a gatyám is majdnem leesett. De minden szépség ellenére a lány üres. Most nagyon üres. Kínos beszélgetés a Duna-parton. A hegyi tó búcsúztatja a nyarat. Sarudon is mulatok - jól. Munkakezdés. Hirtelen.
Szeptember: Sok meló, mesterkurzus életemben először. Huh. D eltűnik. Nem is akárhogy. Nyilván.
Október: Mesterkurzus, aztán pálinkatenger. Megérdemeltük. Búcsú Hűvösvölgytől. A hónap utolsó napja belebasz az arcomba. Miért is vártam annyira a találkozást? Nem ezért...
November: Agyamon átment a gyorsvonat, hol fekszem az ágyban és bámulok, hol meg iszom, mint a gödény. Kész vagyok, mint halászjudit.
December: Három napig egymás mellett. A filozófia miatt. De legalább alaposabban megismerhettem Nietzschét és Rousseau-t. Őt nem ismerhettem meg jobban. De legalább megtudtam, miért is volt, ami volt az elmúlt három hónapban. És még mindig tart. Tart. Tart.
Vidéki karácsony, szép család, és vidéki szilveszter lesz. Felemás év volt. Most pedig a Sárkány éve következik. Születésem óta a harmadik. Lássuk! Jön még kutyára dér :)