23:26 - Ma viszontagságos nap volt. A szmártfónomat újra elhagyta a rezgés képessége szőrén-szálán, és már nem is garanciális. Egynull. A vaddincsúj gitártokom pántrögzítései hektikusan működnek és szeretnek szétjönni. Ezzel bajlódtam folyamatosan, főleg a bringán. Leszáll, fölszáll, leesik, kiesik, elhajlik, felszáll, megáll, leszáll, leesik. Kettőnull. Az időjárásról szót sem ejtenék, mert végeláthatatlan, ultrakemény hisztit tudnék lefolytatni azon, hogy mi a f*szért következik a trópusi aszályra augusztus 20-a után varázsütésre október vége? 

És akkor arról még nem is beszéltem, hogy a próba első fél órájában azt sem tudtam, melyik zenekarban játszom, nem még, hogy fiú vagy lány. 

Vagyok-e.

De nem csüggedek. Legalább leadtam a pár lepedős szuperírást, és mindent megtettem azért, hogy további lepedőcskék vándoroljanak szépen hozzám még 10 hónapig. Az ajtóm nyitva van. 

Nade inkább kussolok és megyek aludni. Holnap is nap(pal) van. Meg böjt ugye.