00:43 - Nyugodtabb az álmom, mióta meleg a húsom, s hűvös a csontom.
Nyugodtabb az álmom, mióta kezem fülledt avarba nyúl,
S ha nyújtózom, dohos mélységek hívnak magukba.
Nyugodtabb az álmom, mióta körbefonnak gyöngéd liánok
S megfordítanak, ha arra jár a reggeli szél.
Nyugodtabb álmom, mióta galambok járnak körül,
És lányokká válnak első hajnali sugarakban.
Nyugodtabb az álmom, mióta itt vagy, mégis messze vagy,
S a félelmetes távolság halkítja lélegzésed.
Nyugodtabb az álmom, mióta nincs vasárnap,
Nyugodtabb, mióta minden nap maholnap, nem keret az idő.
Nyugodtabb az álmom, mióta nincs már tükör,
Amelyben tűéles a rothadás, melyben álmom,
Mely nyugodtabb, dupla csalás: elmém igazsága,
Szívem dobogása.