2014. december 1.

07:42 - Két dolog volt állandó a  hétvégi éjszakákban: álmatlan forgolódás a lelkiismeret hörgő démonjainak ordításával, a másik az ebből következő nappali hunyorítás. A vasárnap szokás szerint csak emelte a tétet. Még a végén beadom a derekam. De akkor... ááá, úgysem tudnám szalonképesen kifejezni magam.

___

23:38 - 18 hossz, Caro Emmerald, egy kis szobahőmérséklet és a napi rutin helyrebillentett. Türelemjáték ez a hétvége. Vagy a hétköznap. Na igen. Melyik az igazi én? Nem akarom tudni. 

Nincsenek megjegyzések: