2009. december 30.
2009. december 29.
2009. december 28.
20:09 - Röviden, címszavakban, szótárosan.
Január - Dögkeselyűk köröztek az asztráltestem felett rögtön január elsején. A hónap olyan lett, akár az első napja, az első napjának hajnala: moslék módon bealáztak, hagytam, még jobban. 29-et a szádra ne vedd!
Február - Újjászületés reményében, tavasznak várásában.
Március - Késve érkező (nem érkező) tavasz, és felfedeztem, hogy a helyzet, ami januárban kialakult a Kl-nyal, stabilizálódni látszik. És hogy a helyzet még csak a szakadék széle...
Április - Szelek hava, fújtak is a szelek, kicsit vissza is fújtak, beljebb. Néha kapkodtam a fejem a meglepetésektől, de később kiderült, hogy a golyók elől.
Május - Az eleje ígéretteljes, aztán csak a meleg maradt, amiért érdemes volt elhagyni az otthonom. Bódított.
Június - Év végi hajrá, belefeledkezés abba, ami kifeléfeledkezés ebből. Sikertelenül.
Július - Év vége, rám szabaduló szabadon száguldó szabadság, és az év lezárásával annak tudomásulvétele, hogy a Kl-nak lezárult a hely, ahol majdnem nap mint nap találkoztunk, és úgy tűnt, hogy lezárult az idolom is ezzel együtt. Ennek hatására elszabadult a pokol, Nagyz, koli, hajnalok, mono perfektók, brrrrr. A hideg is kiráz. De azért adódott két lehozós: kész lett a galéria és izzítottunk Öcsifullal egy hetet. Megint bejött.
Augusztus - Lassú épülés a júliusból. Velencei tavi kiruccanások, születésnapi trio perfecto, a kapcsolatfelvétel megugrása 0-ról 0,2-re. Beindul a meló. (Megint jól)
Szeptember - Sok meló, sok várakozás, előbbi bejön, második megint nem. Vagyis de. Egy születésnapi partira jutott a pincében. Édes volt.
Október - Üres golyóként gurult le a lejtőn.
November - A megújulás szele nagyon lájtosan és kacagva meglebegtette seggig érő hajam.
December - Az egyetlen valamirevaló hónap ebben a tetű évben. A Kl esetében a feltűnések és az eltűnések aránya javult a feltűnések javára, lett matracom és rilekszfotelem, sok karácsonyi-céges és otthoni-karácsonyi- nemcéges kikapcsolódás, havas Budapest, sáros Budapest, Gébvicc-production (meglepően a helyén volt). Az egyetlen ígéret pedig az, hogy a következő évet kétezer-tíznek hívják. Megnyugtató.
2009. december 27.
[szombat éjjel]
00:18 - Hazautazásom előtt meglepett. Szóval ott is voltunk, szóval itt is voltunk. Ebben a sorrendben. De a forgatókönyv nem változott semmit. Vacsora, rövidek, átutazás, pizza, bealvás, egyedül vele az éjszakában, eleve kiherélt vágyak, reggel pedig a töménytelen keserűség mindkét oldalon. Fullasztó volt. Nem szabad várnom ezektől semmit. Itt a gyökereket kell kikapálni, Józsi bácsi! És csak hogy tudjam: 190 alatt nem rúg labdába már senki. Én főleg nem. Happyke meg még úgy se, de legalább látta a Királylányt idén is... Se labda, se centi. Pont leszarom.
___
00:22 - Azt mondta a néger pszichológusom, hogy elérkezettnek látja az időt a sebészi bemetszésekre. Nem ijedtem meg, tudtam, hogy arra gondol, hogy túl közel kerültem a kompetitív nervikus szindrómához, és hogy egy borderline nem fog tudni megmenteni. Főleg, ha nem is szeret :) Ezért rögtön Bodrogit idéztem neki az Üvegtrigrisből, hogy "anyád nem szeretett engem". De egyáltalán nem vette zokon, azt mondta, hogy vannak emberek, akik kapaszkodó gyanánt testi elvárásokat képeznek a külvilágra, és én ennek lettem az áldozata (ld. 190 centi fölött), de ha venném a fáradságot, és nem viselkednék úgy mint egy elton john-i sacrifice, akkor talán belátnám, hogy sokminden múlhat ezen, de ami csak ezen múlik, az már nem több Dunába süllyedt kutyaszarnál. És felnéztem, és először csak automatikusan, aztán egyre hevesebben egyet kellett értenem vele, bár még nem tettem magamévá e gondolat mélységes igazságát. Mindegy, úgy is vehetném, hogy eddig ha bezártult az ajtó, akkor megpróbáltam bemenni a kulcslyukon, és rájöttem, hogy nem az okoz gondot, hogy visszamenjek, hanem inkább az, hogy nem találok semmi említésre méltót abban a kib*tt szobában. Amit ott találok, az csupán az ajtó és a kulcslyuk, amin át be akarok jutni. Erre mondta a néger pszichológusom, hogy csak a magam álomvilágával való versengés foglalkoztat, holott irreális dolgokat kergetek, mert szép dolog a kitartás, de nem titokzatos és nem is izgalmas, ezért egyértelműen következik belőle a 190 centi, mert az irgalmatlanul kényelmetlen, de legalább nem látsz fel a tetejére.
Jó, hogy eljöttem Pestről, mert kicsit fel kellett készítenem magam arra, hogy egészen más városba és lakásba fogok visszaérni. Ahogy a néger pszichológusom mondaná: előbb-utóbb pofára esel Frédi, ha azt hiszed, hogy csajokban hinni gébic. BK.
2009. december 25.
2009. december 21.
09:29 - Új konyha, új fotel, új matrac, új elképzelések - nagyon trendi. De nem smafu, hogy tényleg egyre inkább összeáll az egész, és jó hazajönni a minusz tizenötből. Holnap más vizekre evezek, elhagyom a várost, a családi vár fog körülvenni, ami legalább annyira zsibbasztó, mint amennyire vidám. De zsibbadni jó 2009-ben, erre már rájöhettem, nem?! És akkor már apropó... Amikor visszajövök, már csak pár nap lesz hátra ebből a szaros évből! Azt meg könnyen feledhetővé lehet tenni.
Eldobjuk?!
2009. december 20.
2009. december 17.
08:18 - Tegnap óta hó van. Hó, hírek, híreink. De híreink nincsenek. Csak egyszerűek, formásak, szokásosak. Már más a rutinom, mint fél éve ilyenkor. Ez nyugalmas rutin, az szép rutin volt. Szerettem.
Mozgalmas napok jönnek. Hírek, híreink...
"Ha hull a hó, szemedre hull, ne félj, fehér sötét lesz, |
tetőkre számolatlanul, ne félj, ha végre fénylesz, |
a tűzfalak ma mind fehér, a jégcukor galambok, |
kubusban áll a tél, ne félj, a licht, a hóf, a gangok, |
a hold az udvar négyszögén éjfélre átevickél, |
s fehér, akár az egyszereggy, a négyzet Málevicsnél." |
2009. december 14.
2009. december 8.
2009. december 7.
23:51 - Egy estével később: a két nagy esemény lezajlott, a második meglepően jól sikerült, bár kellett hozzá önuralom rendesen. A dolgokon persze nem fog változtatni, mert ahhoz a körülményeknek és a belülményeknek is változniuk kell. De legyünk minimalisták: jó volt. A kutya meg hiányozni fog. Mindig így van.
2009. december 6.
08:28 - Nagyon nehéz lenne visszaadni mindazt, ami ezen a hétvégén, csütörtök óta történt. Az események sodortak, megleptek, néha örömbe, néha pocsolyába taszítottak, néha magamat is megleptem, néha pedig annyira ostoba papírforma szerint történt minden, hogy az már valóban intő jel.
Bár a csütörtök délutáni telefon késett, és amikor megjött is, lehangoló volt, az este hihetetlenül jól indult. Ketten az éjszakában, a régi dolgok új izgalma és az asszisztáló kutya esete. De persze többnyire nekem és a Tuborgoknak köszönhetően sikerült kisiklatni ezt az ígéretes alkalmat, és péntek reggelre csinálni belőle egy rutinosan csavarodó szart.
A sulinap is meglepett. Eddig folyton próbáltam magam kihúzni a mainstreamből, de idén engedtem, hogy bevegyen. Bevett. Ismét meglepődtem, hogy ennyit tud adni még mindig ez a hely. És én is megleptem sokakat. Közben kiderült, hogy amiért kutya-sitterré avanzsáltam, tárgytalanná vált, és ez már megint annyira nem tudott meglepni, és annyira síróan jellemző a Királylányra, hogy egyből beletaszított a stábsörözés minél inkább való kihasználásába. Hát itt ismét történt sok meglepő dolog. Sok nagyon meglepő dolog. Hazafelé sétálva csak a Duna folyt alattam, minden más fölöttem. A szombat ebből következőleg a magányé lett, de legalább a kutya oldotta kicsit a kozmikus ürességet.
És itt a vasárnap. Még két komoly dolog előtt állok. Ezért sietnem is kell. És hogy mitől voltam ma ennyire prózai? Nem tudom. Nem szoktam. A végén még klasszik blogger leszek. Este folytatom...
2009. december 2.
07:25 - Igen, beismerem, hogy amit akarok az kristálytiszta és vakablak, nincs kegyelem, máj kész iz ízi tu szí, egyetlen olyan esemény elég a beismeréshez, mint a hétfő esti, illetve az abból adódó eheti csütörtök, vasárnap, az abból adódó biztonságérzet és türelmes várakozás, elárasztó nyugalom, ám akaratom alanya kénytelen belátni, hogy akaratom tárgya bármily kristálytiszta is, elérhetetlennek tűnik, ami akaratom alanyát egyáltalán nem tántorítja el attól, hogy hozzáállásán változtasson. Ne is!
2009. november 30.
2009. november 29.
2009. november 26.
07:37 - Ha most visszacsöppennék tizenöt évvel ezelőttbe, akkor tudnám mi fog holnap történni. A kérdés, hogy máshogy cselekednék-e, a kérdés, hogy cselekedhetnék-e máshogy, a kérdés, hogy akarnék-e máshogy cselekedni. A kérdés, hogy a tizenöt évvel későbbi énem mit csinált holnap tizenöt évvel azelőtt.
2009. november 25.
00:51 - Pillanatok alatt válik a valami semmivé, kitalálom, azért mert valami csak nekem volt, a valóságban mindig is semmi. Így építkezem és bontja le az idő. De tagadhatatlan, hogy a birsalmasajt és a kétrúgós sonykamera vitte a prímet a mai napon.
Már csak távolodó emlék a tegnap estéből, hogy eszem vagy eszek. Micsoda perverz kérdés.
2009. november 24.
2009. november 18.
22:07 -
Karikagyűrű - a biztonságért és a birtoklásért.
Lábujjgyűrű - az exhibicionizmusért és a fétisizmusért.
Évgyűrű - a nyomonkövethetőségért.
Ánuszgyűrű - a tisztaság érzéséért.
Péniszgyűrű - a biztos és hosszantartó merevedésért.
Féreggyűrű - az újjászületésért.
Madárgyűrű - a tudásért.
Egy Gyűrű - a hatalomért.
Varázsgyűrű - a dolgok megváltoztatásáért.
Szerencsegyűrű - az önámításért.
Kútgyűrű - a vakondokért.
2009. november 17.
13:27 - Emlékezz, molnárgábor, emlékezz, tökéletesen ismered ezt a helyzetet, tudod, hol van benne a helyed, tudod hol van benne a csavar. Csak a homeoszázis rántott át a másik oldalra, emiatt érzed magad szarul, de lásd be, hogy ez természetes folyamat.
Edd meg szépen a finom tejszínes őszibarack levest inkább. Segít.
2009. november 16.
2009. november 14.
2009. november 13.
13:51 - Kábé az agyamban érzem az ütvefúrót, ami szól a konyhámból. De a szépségért meg kell szenvedni. Halkan suhant el a csütörtök, csütörtökhöz méltóan, porosan és sittesen a mai nap, este pedig megrántom a köldökzsinórt, és belenézek a régmúltba a jelen hamis tükrén keresztül: mit keresel a showhajtáson kétezerkilencben?
Erre később adok választ. Vagy később sem.
___
18:03 - Az események helyett - lévén, hogy nincsenek - most elég egy gondolat, egy impulzus, hogy megváltoztassa a vérnyomásom. Mint egy backflash: beüt, beáll, beállít. A furcsa az, hogy a különbség csak pár Hgmm-ben mérhető. Ez maradt. "A thousand wasted hours a day..."
___
21:21 - Beálmodtam magam a vitrinbe.
2009. november 12.
11:06 - Itt van, amit vártál: váratlanul máshogy lett minden. De érdekes, hogy nem feltétlenül örültem neki.
___
11:08 - Tegnap megláttam a hűtőm tetején egy almát. Pirosas sárga volt és kerek. Szép, esztétikai csapda. Hívogató. Először elképzeltem, milyen is beleharapni az almába. Ritkán gondol ilyenekre az ember. Inkább csinálja. De ez most más volt. Most képzelni akartam. A sima felületet, a harapás hangját, a szájban szétáradó finom lét, a sercegő gyümölcshúst, és a kiharapott részben keletkező leheletnyi buborékokat. Rájöttem, miért is alma volt a tiltott gyümölcs. Már nem tudom, miért jutott ez eszembe. De az alma ott van a hűtő tetején.
2009. november 11.
12:13 - Csókolom. Kíváncsi vagyok az egyik holnapi bejegyzésemre.
___
12:27 - Egy olyan dologgal lettem párhuzamba állítva, ami azonnal lehervasztotta az amúgy sem túl magabiztos mosolyt az arcomról. Hát ha így állunk, egyre biztosabb, hogy nagyon rossz úton járok. De nagyon szeretek rossz úton járni. Olyan dekádens :)
___
12:53 - Meg amúgy se felejtsük az uderground körökben közhellyé emelkedett (süllyedt) Paolo Coelho-erősségű (gyengeségű) bölcseletet: "jó híreket hozni csak a rossz utakról lehet". Hanem?
2009. november 10.
2009. november 9.
09:54 - Bárcsak túl lehetne lenni a királyfiból kedves békává degradált, csöppet sem kúl szerepen, bárcsak inkább nehogy túlleni, inkább az irreverzibilitás egyeduralmát diadalmasan felszámolni. Marad a test, a lélek inkább lakat alatt, nehogy hülyeségeket csináljon.
Amúgy meg szevasz, hétfő!
___
17:48 - Flessválogatás az elmúlt 14 napból: csíkok az autópályán, krusovice, daniela, első spanyol mondatok, gedan barai, cadizi álmok, loreen a titokzatos idegen uwel bosszúja árnyékában, csend, csend, csend, hangok de más irányból, hang a megfelelő irányból, hiperkarma és kínos kérdésekre kínos válaszok és kínos helyzetben kínos boldogság. Talán a másé.
___
18:01 - Mindent összevéve azt hiszem, ebből a szentenciából jó sokára tűnik el még a "kínos" lexéma :) Ezen felül kezdem kicsit megunni a kádban mosogatást meg konyhaszoba megoldást, úgyhogy rálépek kicsit a gázra és a telefonra. ( a telefonra inkább nem kéne)
2009. november 4.
2009. november 3.
2009. november 2.
18:30 - "Ott nálunk nélkülöztük a bobby-soxereket. Pedig jó lett volna belőlük. Kis tizenöt évesek, hegyes kis mellecskékkel a feszülő pulóver alatt, amit direkt csinálnak ezek a kis pipik, nagyon is céltudatosan. Szép, egyenes tartásúak a lapos sarkú cipőikben, élénkzöld vagy élénksárga zoknival; széles szoknyák, kerek térdecskék; és mindig széttárt combokkal ülnek a földre a fehér bugyiban. Igen, tényleg szerettem ezeket a bobby-soxereket." - Boris a kerti locsoló színes vízcseppjein kersztül néz. És (mit) lát(?).
___
20:59 - Barbaro, Balkán Fanatikz, Fókatelep? A végeredmény ugyanaz: egyenes szívhang.
2009. november 1.
2009. október 31.
20:52 - Boldog születésnapot és részedről a szerencse...
___
20:54 - Arról szót sem ejtve, hogy az én születésem évében melyik filmje készült el? Természetesen A zsoldoskatona. Ilyenkor rezeg a léc az ezotériánál :)
___
22:49 - Milyen görcsösen kapaszkodom a "je suis ton papa" mondatba, leesve, széttörve sziklán, überkifordítva.
2009. október 28.
2009. október 23.
2009. október 20.
2009. október 15.
2009. október 14.
2009. október 13.
2009. október 12.
2009. október 11.
2009. október 9.
2009. október 8.
08:15 - Ki küldi a hullámokat?
___
___
11:25 - A Váci utca eleje üti be mindig így reggelenként az emléket és a hangulatát. Idegszálként keresztezi a 2-eshez vezető út, biztos azért. Fekete, bézbólsapkás szőke titkok örök kutatása két hosszú éven át. Két édes éven át. Két keserves éven át. Másfél korábbi után...
___

___
15:06 - Fa, fa, erdő, erdő, fa, fa, erdő. Inkább fa.
___

___
15:06 - Fa, fa, erdő, erdő, fa, fa, erdő. Inkább fa.
___
20:47 - Mikor és hol? Azt tudom, hogy kivel.
2009. október 6.
2009. október 5.
13:05 - A Csend lassan minden jéghegyet elolvaszt és elnyel. A legváratlanabb pillanatokban nyeli el a legváratlanabb pillanatokban felbukkanó utólsó szívdobbanásokat.
A fészbúkomat meg nem tom elérni két napja. Valaki feltörte, de mit érdekli? Nem érdekes, b*meg!
___
18:03 - Nincs mit megszokni. Minden ismerős a születés pillanatából és az azt követő pár hónapból. Mindegy, nem? Mozog, nem mozog. Itt van, nincs itt. Csak ingerkülönbség.
___
18:05 - De mégis hamisítatlanul kezdek most megint kicsit bepöccenni.
2009. október 4.
2009. szeptember 25.
2009. szeptember 22.
2009. szeptember 21.
2009. szeptember 19.
2009. szeptember 15.
2009. szeptember 5.
2009. augusztus 31.
2009. augusztus 30.
2009. augusztus 19.
[kedd éjjel]
két szék közé zuhanni már otthonos tevékenység. így sem volt semmi baj. kicsit legalább néha össze-összerezzenve, nevetve elmerültem a cigányátkok büvöletében.
2009. augusztus 13.
04:56 - féltem tőle, de végre megnyílt ez a csatorna is. huhh. nem könnyű menet, mert látszatra kábé ugyanolyannak tűnik, mint az a vadász, aki a metaforák tigrise helyett hiénának veti hálóját, de aztán keresztűzben edződve, egy csajozós ötlettől vezérelve tényleg találkozik a szibériaival. és tökig leizzad, miközben a zsebében cébérádióért turkál, és az izzadtság hűvösödéséből észleli már csak, hogy nincs segítség, és ott áll vele szemben a szemében is remegve tükröződő, egyébként nyugalommal eltelt erdő levélsűrűje. még egyetlen rövid pillanatig hiszi azt, hogy most mindjárt megtalálja a lagymatag tavasz füvönfekvését és madárcsicsergését, de rájön, hogy nem szarral kell gurítani. és tudod, mikor az adrenalin becsúcsosodik, akkor a tigris hátat fordít és mintha félmosoly - eltűnik. ott állva nyílnak meg ezek a csatornák. tudod, ilyen csakra nincs, csak valami kombináció. hat-négy-hét. vagy valami másik buziság.
velkommen hjem!
velkommen hjem!
2009. augusztus 12.
2009. augusztus 7.
2009. augusztus 6.
2009. augusztus 3.
16:30 - "Most jön majd ám a neheze / a seggem napba tartom és azt mondom hehehe"
___
20:00 - élek temetek úszom vonatozom - kiszállás nélkül - 4 óra maradt. emlékezünk?
-------- és aki nem emlékezik, arra nem haragszunk.
___
___
02:13 - ha muszáj se kell haragudni. az utolsó 2 és félbe bejött. annak a fele harminchárom...
2009. augusztus 1.
2009. július 30.
2009. július 22.
2009. július 20.
08:28 - köszönet william hannának és joseph barberának az altatásért. de még így is 6-kor keltem. most pedig az az elvetemült ötletem támadt, hogy a konyhapadlón szívok el egy cigit, ott ahol tavaly novemberben megnyílt (a föld...). közben arra fogok gondolni, hogy ott fent is megnyílhatna (majd). neki megadom magam.
2009. július 19.
2009. július 18.
16:21 - ez a vihar végre kicsit tisztára mossa a látóhatárt. aztán persze kiderül, hogy nem is lehet látni semmit.
___
18:44 - a tényeken nem változtatott. de enyhített egy kicsit. jó volt hallani, ahogy felcsendül a precious...
___
20:33 - egyszerűen most így nézek.
___
22:10 - de mik a tények?
___
___
20:33 - egyszerűen most így nézek.
___
22:10 - de mik a tények?
___
00:12 - tudtam, hogy tudom. és amit nem tudok, azt nem is tudtam meg. elb*szott ördögi kör volt.
2009. július 17.
[péntek éjjel]
03:51 - "aktivista sherpagatya, oldalzsebek, övtáska, biciklilánc a farzsebbe, berögzített a pénztárca. mit akarsz te márkameggyet, mért nem akarsz dániát? hát most mehetnél, az ANYÁD menne, ha ennyi idős lenne.
hát kis narancslé, kis panzió, kis medence, kicsit laza, kis célokon kis növésű céltábla vagy bandika. "
hát kis narancslé, kis panzió, kis medence, kicsit laza, kis célokon kis növésű céltábla vagy bandika. "
2009. július 16.
2009. július 13.
[vasárnap éjjel]
02:36 - Nem mennek ezek az éjjelek. És a nappalok még inkább. A vízből pedig nem ki, hanem egyre jobban bele. Mélyen, atomvillanás után.
___
02:42 - Barbituátom egy eszement játék volt a hétvégén, és a twinpeaks lassú sodrása. De legalább megjött Cooper.
___
03:02 - Ha elgondolkodnék azon, hogy épp most mit csinál, rúgjatok tökön azonnal!
___
04:08 - És vajon mikor érkezik Cooper Twin Peaksbe? Nem kérdés: feburár 24-én...
2009. július 9.
13:49 - Most tisztán az a jelenet van bent, amikor A szív sötét oldalában azt mondja a költő csávó a mellette fekvő nőnek, hogy "húzódj arrébb légyszíves, kicsit meg van gyűrődve a lepedő!". Aztán benyom egy gombot, és a csaj sikoltva eltűnik a süllyesztőben. Hú bazmeg! "Menj már!"
___
___
14:50 - Nekem más dolgom van. Várni fogok, mert várnom kell!
___
02:09 - 2009 a pankok éve. Na meg a pirszinges lázadóké. Ezt nem tudom fájdalmas röhögés nélkül kibírni.
___
02:23 - Kicsit fájt, kicsit jó volt. Mint sajtreszelővel rejszolni...
___
02:34 - Nem tudok aludni. Csak ülök a Királylány helyén. Sörkékpelmel.

___
02:23 - Kicsit fájt, kicsit jó volt. Mint sajtreszelővel rejszolni...
___
02:34 - Nem tudok aludni. Csak ülök a Királylány helyén. Sörkékpelmel.

2009. július 8.
16:51 - Megfordult a világ. Kezdve az éjszakákkal és a nappalokkal. Csak az lüktet a fejemben, hogy koncentráció. Minden idegszálammal. De nem megy. És miért? Beleszaladtál megint egy koncentrikus...
___
17:49 - Megint az van, hogy amit meggyengítettünk, az pokolian megerősödött.
___
19:06 - Ami most jön, azt NEM akarom.
___
19:06 - Ami most jön, azt NEM akarom.
2009. július 7.
19:01 - Az elbaszott robot után megérkezett az elbaszott bringásfutár. Mikor lesz már vége??? Úgy tűnik ez a nyár is a kukában, mint a tavalyi.
___
19:04 - Ja, és aki úgy gondolja, hogy a lázadás abból áll, hogy belebaszok két pirszinget a pofámba, az naiv. És nagyon nagyot téved. Ezzel lehet koncentrikusan megvezetni a nőket. Koncentráció, koncentráció, koncentrikus, koncentrikus koncentráció
___
___
19:04 - Ja, és aki úgy gondolja, hogy a lázadás abból áll, hogy belebaszok két pirszinget a pofámba, az naiv. És nagyon nagyot téved. Ezzel lehet koncentrikusan megvezetni a nőket. Koncentráció, koncentráció, koncentrikus, koncentrikus koncentráció
___
19:13 - A forradalom itt kezdődik, mama.
2009. július 5.
2009. július 3.
2009. június 28.
[vasárnap éjjel]
00:41 - Lovak az éjszakában. Agancsos kóla, levert hangfal, hidegvíz a medencében. Terápiás távol levés. És nem beszélve arról, hogy megszületik a Fekete zongora kft. :). Vagy mégis a Pszichopanama lesz a befutó?
00:41 - Lovak az éjszakában. Agancsos kóla, levert hangfal, hidegvíz a medencében. Terápiás távol levés. És nem beszélve arról, hogy megszületik a Fekete zongora kft. :). Vagy mégis a Pszichopanama lesz a befutó?
___
00:46 - Itthon meg a szokásos vasárnapi banán: üres a kastély, a vár fehér asszonya az eltévedt lovassal kavarog valahol holdas nagy téli éjszakában. Nem hálivúd, nem hepiend. Úgyis csak úsznék a nyálban, nem?
2009. június 26.
2009. június 25.
2009. június 23.
2009. június 21.
[szombat éjjel]
02:03 - Ezt pedig tudom. De nem hiszek benne. Mert nem hihetek. De tudhatom.
___
02:15 - Első éjszakám a levegőben. Új korszak, az biztos. A régit félrecsajoztam.
2009. június 17.
2009. június 15.
21:48 - Igen, az apokalipszis felhői voltak azok a képen. Ma megtetted. Félsz, fázol, izzadsz, ijedten nézel az ismeretlenbe, de meg kellett tenned. Talán most majd kiesel (muszáj kiesni) a mókuskerékből, kicsit betöröd a fejed, kicsit nézed még, ahogy pörög, de aztán majd körülnézel. És nem ígérem, hogy amit látni fogsz, az szívdöglesztő, de nagyobb hibát kisebbre cserélni talán megengedhető. Go go go!
2009. június 12.
2009. június 11.
2009. június 10.
11:02 - Tekintély, mi? Hol a rántotthúsba' maradt? Pult alatt. Szabályosan koncentrikus körök köpnek ki magukból. Jó, jó, jó!
___
12:22 - Nagy munka folyik idebent, feldolgozás, aktív robot, konstrukció, piramis. Az energiát tartáros gombafejekkel biztosítom, na meg a fotoszintézis iskolapéldájának gyakorlásával. És ez a sok szoknya, apukám, az építőelemekhez elengedhetetlen alapanyag. Apró, csinos cseppeket izzadnak a finom bőr pólusai.

___
01:50 - Federer lenne a házasságom kulcsa?
___
01:55 - Egyelőre jobb lenne talán kicsit nagyvonalúnak lenni. Még doboskör lesz a kertemben.
2009. június 8.
2009. június 6.
16:10 - Micsoda sz*ros időszak.
1 x az a tökelütött barom leszőkézi a Királylányt valami számomra titokzatos csatornán.
2x ha létezik érzelmi sivatag, akkor ma éjjel ott aludtam benne. f*sza volt. jó, hogy le nem köptek.
3x az a sok szerencsétlen frusztrált köcsög bevonult Feldebrőre. hajrá.
4x jó színdarabért ugyan, de mindjárt indulhatok a világ turhás pékf*szára.
5x már megint olyan alagútba vezet az estém, aminek nem látom se a végét, se a hosszát.
2009. június 3.
2009. június 1.
2009. május 31.
17:48 - Nos, ama zárómeccs a völgyben jól sikerült. Nem győzelemmel ugyan, de hozta a minimumot. A másik pedig lehet, hogy mégiscsak bekövetkezik. A kibaszás fogalmát már nem nagyon lehet kimeríteni másképpen. Kifogyott a fegyvertár. De ami a legjobban zavarja érzékeny mátrixomat, az a program ellen érzett tehetetlen dühöm, ami belevezet a csillagtalan világűrbe. Iszonyú önfegyelemmel marad fent az íjam a falon.
2009. május 29.
13:43 - Csatt. Dobd már ki a kukába a szemetet! Minél tovább őrizgeted, annál büdösebb lesz, és annál jobban rohad minden körülötte. "[...] kalandok nem várnak rám, ott messze napnyugaton" Vadkelet.
___
14:34 - Hosszú idő után találtam rá a teljes szövegre. Mario Benedetti lezúdul a Niagarán. Ezért csapodik nagyot lent:
Ne állj meg!
Ne állj meg mozdulatlan az útnak szélén, ne állj meg!
Ne fagyjon meg a jókedv,
Ne szeress ímmel-ámmal,
Ne nyerd el üdvösséged sem most, sem soha máskor!
Ne telj el nyugalommal!
Ne bújj el a világtól egy csöndes kicsi zugba,
Szemhéjadat ne hunyd le súlyos ítélkezően!
Ne préseld össze ajkad,
Ne aludj álom nélkül,
Ne hidd, hogy vértelen vagy!
Ne ítélkezz sietve!
S ha mindenek dacára, mert nem tudsz tenni másképp,
Megfagy benned a jókedv,
És szeretsz ímmel-ámmal,
S elnyered üdvösséged,
És eltelsz nyugalommal,
És elbújsz a világ elöl egy csöndes kicsi zugba,
Szemhéjadat lehunyod súlyos ítélkezően,
S összepréseled ajkad,
És alszol álom nélkül,
S hiszed, hogy vértelen vagy,
Vagy ítélkezel sietve,
És megállsz mozdulatlan,
megállsz az útnak szélén és óvod magad,
Akkor énvelem semmi dolgod.
2009. május 27.

10:28 - A mai nap a sajté.
___
16:49 - Megrezgette azt a szálat is, amikor a régi kultúridőkben Ecsi felnézett földi poraiból: "Sajtozunk, Lujo?" Két másodperc merengés múltán azonban koncentráljunk az esti derbyre! Zárómeccs és lehet, hogy nem csak nekik. Vörösre festjük Rómát, asszem! 24 ezren meg sajnálhatják a tétet.
___
17:53 - Nem, nem. Ez a zárómeccs még arrébb van. Persze azt legalább tudom, hogy ez egy újabb random jutalom. Ez tart a gép mellett, haver!
___
02:12 - Lejátszottak minket, el kell ismerni. Respekt. A hazakísérés laza romantikáját meg már majdnem el is felejtettem. És mackósajttal zárok.
2009. május 26.
2009. május 24.
2009. május 21.
2009. május 20.
2009. május 18.
11:54 - Ez az ügy rendszeres időközönként pofánver. Aztán ha nem, akkor meg én verem pofán magamat az üggyel. Útközben még bedobunk egy gyrost. Puszi nincs.
___
16:34 - Ki nevet a végén? Rokkos játék, csipa.
___
18:33 - Útban az új közös képveselő felé. Nehogy jamamba legyen, ha már az előző natúr balf*sz volt.
2009. május 16.
2009. május 14.
12:38 - Nehogy aztán 15-ére legyen egy kis chill: 2 nap alatt 278-ról már 288-nál járunk. Hajrá kiszámíthatatlanság.
___
12:45 - Amúgy meg tudhatnám, hogy a kiszámíthatatlan függés keresése (mondhatjuk random aránytervnek is) karakterem fontos része, avagy a karmám nagy kérdése. Ki tudja, mit k*rtam el előző létformámban.
2009. május 13.


08:31 - Hat óra körül kelni és rohanni és nézni a püffögő várost, 5 méterenként megállni a pirosnál, testünk vegyi felfordulását figyelni, kezünkből ügyetlenül kieső dolgokat, idegesen nézni a nyári ruhában és papucsban illanó nőket, kövér testek tolakodását érezni hűvös, még nyirkos bőrünkön - ki korán kel... hülye. Már ha muszájból, már ha pláne.
___
01:15 - Szenvedélynek sok, halálnak kevés...
2009. május 11.
10:47 - Még felbontatlan meglepetés a hét és a hét kezdete. Pár percen belül megkapja az alaphangulatot. Csak a számban olvad.
___
11:38 - Nem olvadt. Nem robbant. Nem porladt. Nem rágható. Szikkadt dió, amit levert az utolsó októberi felhőszakadás. Lenyelni nagy, kiköpni kicsi. Nem mozdul az erdő.


15:09 - Erre a takony indításra már csak egy bizarr ritmus hiányzik.
2009. május 8.
2009. május 7.
2009. május 5.
2009. május 4.
22:55 - A világmindenségből és az időből véletlenszerűség módszerével kilőtt pontok egyike a mai este egyetlen relatív mutatóval spékelve. Ez a mutató nyilván csakis az én rendszeremben értelmezhető, más rendszerében már más világmindenségnek, időnek és pontnak felel meg. A sejtek fizikai találkozása pedig nem több a fentiek játékánál. Így viszont nincs konklúzió. Csak konyha, gyertyafény és szavak. Nem fontos. Csak nekem.
És mindez huszonkettőötvenötkor folyamatos jelen.
2009. május 3.
2009. május 1.
2009. április 30.
2009. április 29.
[szerda éjjel]
00:15 - Nagyon édes volt a reggel. A kulcsok a múlthoz vagy a jövőhöz most megint helyükre kerültek. A Móriczon álmos Copy General, az érettségi hűvös, de izgalmas előszele, a 17-es kisszekrény titka, a kerekek alatt bágyadtan pattogó utcakövek, a folyó fölött pólókat lebegtető szél - és közben cinkos hazagondolás. Merre tovább? Most nem érdekes.
___
00:20 - Erre azért rá tudnék mozdulni. Kistesója nagytesója. Világválságon átgurulni csak.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)