2011. április 26.

21:53 - "Józsi vagyok, szép és laza / locsoljak vagy menjek haza?" - locsolóversem önbeteljesítő jóslatként lebegett fejem felett tegnap este. Józsi ugyan nem lettem, de locsoltam, és aztán elég hamar hazamentem (persze inkább Joe-val egy kocsmába), miután úgy láttam sem az apasági kérdést, sem a szerelmi szálakat nem fogjuk ma helyre tenni, és valahogy nincs is már hozzá kedvem. Vagyis van, csak éppen tegnap nem volt.
Minden meglepetésem ellenére pedig mára úgy kipihentem magam, mint a pinty, hiába töltöttem vidéki kúriámban előtte két napot, a saját ágyamban alvás úgy tűnik nem pótolható. Ezért ma tavasz volt, energia, bicikli és még egy részeg roma is utánam kiabált az utcán, hogy "szép vagy biciklis fiú".
Ha pedig nincs mit mondanod, ne mondj semmit.

2011. április 23.

02:52 - Teljesen másféle megoldás lett, mint amit terveztem. Nem mondom, hogy örülök neki, de nem mondom, hogy nem. Zaphod és Menta Terasz. Mindkettő jól hangzik.

2011. április 19.

10:46 - Bármennyire is volt már jó idő, a zsigerek szintjén ma reggel éreztem meg először a tavaszt. Ami viszont azt jelenti, hogy türelmem megnyúlik, elvárásaim pincsikutyákká zsugorodnak, energiaforrásaim tárolókatakombái megtelnek. A varázsló kertjében furcsa neszezés hallik.

2011. április 16.

14:48 - "A hasadon alszol? Nem? Akkor alhatok rajta én?"

2011. április 11.

Ballada

09:01 - A másik (szombat éjjel) lírai hangsúlyú ballada, egyszerre nehéz, mint egy sódert szállító teherautó, és könnyedén édes, mint a kora esti mentás limonádé. Egy olyan szombat éjszaka, ami emlékezetessé teszi az április 9-ei dátumot, új fejezetet nyit, vagy ha azt nem is, de semmiképp sem lezár valamit. Most nem a konyhapadló, hanem végre a galéria, végre az a sóhaj a fülembe, végre az az illat, az az érintés, az a közelség hosszú évek után. Ennek fényében az egyébként helyén valónak tűnő epigramma szégyenfolttá válik, bár megtörténtségét nem lenne ésszerű visszacsinálni. Éreztem, hogy jönni fog valami más. Jött.

Epigramma

08:57 - Két bejegyzésben kell fogalmaznom a hétvégéről. Az egyik (ez) mondjuk úgy, péntek esti epigramma. Rövid, tömör, ismert életérzés: BN, tavasz, forgatag, aztán a szokásos forgatókönyv az éjszakában, a kádban, az ágyban. Nem büszkeség, inkább balítélet. És csattanója sincs. Inkább amolyan pipa.

2011. április 8.

11:40 - A 12 óra alvás több nekem, mint egy welness hétvége. Hosszú napokra feltölt és felvidít. Hosszú napok lemerültsége és kedvetlensége után. Hogy is volt ez? 4-én a Mínuszegy megcsinálta első budapesti performance-át. Nem rosszul! De persze leszívta az elemeket rendesen. Aztán két nap meló és izgulás után tegnap sikerült kábé 12 órát dolgozni, kezdve reggel 8:30-kor 100 ellenállóval, akik meg akartak lincselni az olyan mondataimért, hogy nem alakítunk, hanem alakulni engedünk.
És tegnap volt 21 éve felnőttkorom igazi kezdete, egy szombat reggel, amikor nagyapám elment.
Nademost előre nézünk és elvarázsoljuk a hétvégét! Csendes tóban lakik a béka.

2011. április 4.

12:47 - Ma lehet fürdeni az átélésben. Ez nekem ugye nem megy mindig jól. Nem könnyű lerobbantani a falakat, de törekedni kell rá. Ha sikerül, senki nem bánja meg. Aztán majd meglátjuk, mi lesz.