16:37 - Milyen volt? Gazdag, bűnös, élettel teli, terves, dolgos, kimunkált, bebukott, összekavart, sosem egyenes, de mindig tartott valahová. 

Irány? A művészet éve jön. Go go go!

13:29 - Teljesen értelmezhető volt az ünnep. Kerek, vicces, könnyed, mégis tartalmas és testes. Jöhet a tél szarabb fele. Ezért januárban rögtön be is indítom az 50 napos böjtöt, és minden függőséget lesöprök az asztalról, kivéve a kávét és az úszást. És hát lassan eljön az a pillanat is, amikor már egy éve nem locsoltam magamra tengervizet. Ez így nem maradhat sokáig. Talán nyugdíjas koromban nem egy vidéki vityilló, hanem ez kéne nekem:

14:42 - Ma lesz a leghosszabb éjszaka és a legrövidebb nappal az évben. Ma van a 14020. napom. A céges tornatermi szaturnáliától pedig belilult a felső szemhéjam, és még a pöcsömben is izomláz van. De most egy hét black out következik. Vidék, család és újraringó bölcső. 

08:05 - Tegnap megvolt az 1 km. Némileg megalázó volt, hogy egy csávó a sávomban 25 méterenként vert rám 50 métert, de nem omlottam össze (teljesen).

___

21:10 - Ma olyan frankón köd volt, hogy felidéződött bennem zsigerig a sok ifjúkori Sherlock Holmes-olvasmányom Londonja. Néha rendesen vártam, hogy elrobog mellettem egy konflis, és sötét alakok bukkannak fel a félhomályos sikátorokban. Csíptem ezt. Apró szépséghiba, hogy böszme nagy szmog van, levegőt máshol vegyé' köcsög!

07:18 - Na, pont elég volt a jófejségből. Lavírozzon az, akinek két anyja van.

13:12 - A spirál és a begyűrűző szar napja a mai. Egyre inkább látom, hogy ezt nem lehet elkussolni. Kilátásban az atomvillanás. De már annyira nem is bánom, tulajdonképpen az mindent megtisztít. A kérdés most már csak az idő és a felkészültség. Na és persze ami lesz utána.

22:55 - Az uszodában létezni annyira szexi, hogy az már nem is szexi, és pont ettől nagyon szexi.

19:16 - Kókusz tusfürdő után kókusz krém a testre, aztán harapok egy kis kókuszt és elmegyek a közel sem kókusz szagú autentikus budai éjszakába. Amiből még pesti éjszaka is lehet a végén. Mindezek ellenére inkább fejezném be az egész cuccot egy jó kis kókusz illatú hormondiszkóban.

___

19:40 - Bazmeg úgy nőnek az emberek ki a földből, mint a gomba eső után. Generációk pillanatok alatt váltanak generációkat. És akkor a földönkívüliekről még nem is beszéltem.

02:42 - Háromszor neszpresszózni ingyen két nap alatt az menő.

07:30 - Nem rég jutott eszembe, hogy D-nek mindig a hátát szerettem nézni szex közben, azokkal finom kis szőke pihékkel. Ez a látvány még akkor is felizgatott, ha csak megláttam egy kivágott ruhában. Most akkor még a női hátfétisizmusommal is számolnom kell? Azt hiszem, ilyen még a pornókategóriák között sincs. 

07:26 - Kinézek, nem esik. Mivan?

___

07:37 - Füst vagyok a tüzeden. Nyelv az ajkaid között. Felálló szőrpihe a karodon, pillantásod két tekintet között, az utolsó mozdulat elalvás előtt. 

Mi vagyok? Ma üres tekintet. Holnap labdaszedő. 

07:42 - Két dolog volt állandó a  hétvégi éjszakákban: álmatlan forgolódás a lelkiismeret hörgő démonjainak ordításával, a másik az ebből következő nappali hunyorítás. A vasárnap szokás szerint csak emelte a tétet. Még a végén beadom a derekam. De akkor... ááá, úgysem tudnám szalonképesen kifejezni magam.

___

23:38 - 18 hossz, Caro Emmerald, egy kis szobahőmérséklet és a napi rutin helyrebillentett. Türelemjáték ez a hétvége. Vagy a hétköznap. Na igen. Melyik az igazi én? Nem akarom tudni. 

07:41 - Nononononono! Az nem lehet, hogy megint belenyúltam a szarba! Nem és nem! Azt hiszem, itt az ideje megkérni egy sors által támogatott embert a műszaki cikkek megvásárlására helyettem... B+!

22:09 - De nem lett olyan. Sőt olyannyira elfogytak az átalvott órák, hogy mára virradóra már csak 3 jutott belőlük. Amúgy vizuális fixációm van: barna göndör fürtök. Ez most egy második felvonás kezdete?

13:00 - 10-es. Órából. Átalvottból. Egynek jó volt. Még egy ilyen, és átharapok valamit.

16:50 - A sikeremet pontosan az méri, hogy hányszor futok meg a siker elől, vagy épp hogy hányszor vágom ki a magas cét az irodaház vécéjében (és nem, nem alul). A sikertől való félelem pedig jogos: úgy hívják, hogy irritáblis bél szindróma. Cidri. Most azt mondanám, hogy 10-ből 8. Szar arány, nem? Vágyom a gátlástalanságra. Bezony.

18:40 - Ki vette észre, hogy délután 5 és 7 között tele van durva nőkkel az összes bolt? Főleg az élelmiszerboltok. Ott mennek serényen, nézik, hogy mit vegyenek vacsorára a családnak, de közben szellőztetik az egész napos fáradtságot, izzik a nuna, izzanak a szemek. A bolt különben is nem veszélyzóna, lehet kicsit tét nélkül flörtölni két virsli között. Húzós b+!

07:34 - "Üdvözlöm, Kalocsai Margit vagyok, az almaszedő állásra jelentkeznék"

___

07:36 - Gratulálok, Ön felvételt nyert. A fa*ba, hogy korábban kell ma bemennem a vizsgák miatt.

___

17:29 - Ma szó szerint fingani se volt időm (na jó, egyszer sutyiban), annyi meló volt. Fél ötig izzott az egész szürke állományom, a figyelmem, minden. De a szívem nem izzott. Addig jó! Meddig rossz?

20:22 - Az megvan, hogy régen utáltam a novembert? Na, most is.

17:03 - Swimming time again!

___

18:07 - Most járok 16-nál, ami 800 méter. Ha elérem majd az ezrest, akkor azon kicsit megnyugszom, de most még húzunk fölfelé. Ma nem mézezek. Mindig nem lehet.

___

20:45 - Fölfelé csaltam. Volt 17, de lehet, hogy 18 is. Nem baj, következőnek a 17-re megyek rá. A végén iszonyú tempót diktáltam.
De ezzel együtt a csibészség is elindult a véremben. Megint érik valami. Csak ne nagy hülyeség legyen, könyörgöm!

13:49 - Némán gyúrom sorról sorra vagy némán nyújtom sorról sorra vagy némán gyújtom sorról sorra. Na nem. Nem piszkálok bele a holisztikába!

10:30 - Jó reggelt! Te tudtad...

___

10:57 - ...hogy tavaly ilyenkor Maspalomas ölelő karjai között lubickoltunk a tengerben? Este pedig megcsináltuk az első igazi nagy bulit. Túl nagy is lett. De nem bántuk...

___

18:59 - Ma új fodrászom lett: Barbi. Egészen más alkat, mint Veronika, akinek hártyavékony bőre, és pókharapó fogai kergetnek az őrületbe. És persze az illata. Barbi erősebb testalkatú. Vagy inkább úgy mondanám, hogy jóval kerekdedebb. Göndörkés haja és apró kis mosolygós fogai varázsoltak el. És nem utolsó sorban az, amikor a fejem mögé hajol, és onnan nézi, hogy mindent egyenesre vágott-e. Olyankor összetalálkozik a tekintetünk a tükörben. A finom koncentráció a kanos disznóval. Nem nehéz kitalálni, melyik vagyok én. De még nem hagytam el végleg Veronikát. 

___

19:12 - Az én drogom az eufória. Akkor élek, lubickolok, alkotok, vezetek őrült módjára a biciklimmel, és akkor találom ki az összes olyan hülyeséget, amiktől később pofán vágva heverek hónapokig. Imádom!

23:58 - Ma sem mentették meg a devizahiteleseket. Mert nem lehet megmenteni őket, de azt kell mutatni, és fenntartani, hogy meg lesztek mentve gyermekeim. Minden csak lőzung volt eddig is. Sejthettem volna. 

Ez a hét morbid lesz. 6-os sebességi fokozaton kell használni az írni és olvasni tudásomat. De kell. Mindenhez kell. Mindenhez, amivé akarok válni, és eddig még nem váltam. Szinte.

07:33 - Múlt heti paráim szertefoszlottak, jövő heti paráim készülnek. Tegnap viszont mélyet aludtam. Töményet és sűrűt. Pihentetőt.

___

07:35 - Ma meg? Űrutazást álmodtam. Egy csajjal voltam - nem tudom már kivel, pedig jó lenne -, szkafanderben szálltunk el a Hold mellett, és egy furcsa szürke vastag neylonnal körülvett egységhez érkeztünk a Hold után nem sokkal, bementünk a nyíláson, és ott volt egy rúd. Abba kellett kapaszkodni, hogy létrejöjjön a hipertérugrás. De volt valami gebasz, meg lőttek is ránk lézerrel. Sosem voltam még álmomban az űrben. Szóval ma ünnepnap van.

___

07:39 - 

___

07:46 - És egyébként hova p*ába mehettünk hipertérugrással? Gratulálok, kiváló kérdés!

21:13 - Nézzük csak alaposan, hogyan építem fel! Az átöltözés kicsit macera, kis helyen kell izzadt férfi testek között manőverezni, egyensúlyozva átöltözni. De azért vészesnek nem mondanám. Inkább egy kellemetlen becsekkolás, amin túl kell esni. 

Az első rész a zuhanyzás után kezdődik. Nyújtás a jakuzziban. Nem pótolható semmivel, mint ahogy az összes többi rész sem összekeverhető vagy kihagyható. Érezni, ahogy a vízben kitekeredett testemben hálát rebeg a megnyújtott gerincoszlop, engednek az inak, az összetapadt izomcsomók. Jógán szokott ilyet érezni az ember. Ez az egész ceremónia G-pontja, az őrületig izgatás, a test kilazítása, az első dopamin adag szétáramlása a vérben. 

Ezután következik az úszásra ráhangoló szauna. 10 perc körülbelül, nem több. Kitapasztaltam már, hogy nincs szükségem 10 percnél több szaunára. Nem tesz jót. A forróságban való önfejmasszázs, majdnem ugyanolyan felszabadító hatással bír, mint a jakuzzis nyújtás. Aztán ahogy nehezedik a lélegzés, ahogy megtelnek a bőr pólusai kövér izzadságcseppekkel, akkor jön a jéghideg zuhany odakint. Némileg sajnálom, hogy nincs igazi csobbanómedence 10-12 fokos vízzel, az még külön élvezeti faktor volna, de így sem panaszkodom. 

Fél óra úszás. Az izmok összehúzódásának és elernyedésének monoton ritmusa lebegés közben. Szabályos lélegzetvétel, úgy pattan, úgy feszül, úgy ernyed el minden hullám és minden mozdulás, ahogy kell. Némileg még ma is unalmasnak találom az úszást és a futást, de az úszás lebegő érzése kárpótolni tud az unalomért. A végét mindig jól meghúzom, hogy azért dolgozzanak rendesen az izmok, ne csak löttyedt pihenés legyen az egészből, hanem feszes gyarapodás is. 

Néhány perc üldögélés, amíg a pulzusom vissza nem tér a normális érték köré. Túl jó seggekről nem beszélhetünk, ritkán bukkan itt fel valami csodagazella, úgyhogy érdemes inkább befelé figyelni, beleolvadni a csempéken visszhangzó morajba, és megpróbálni nem gondolni semmire. 

Az utolsó etap a levezető szauna. Talán kicsit rövidebb is az elsőnél, egyszerű, kilépő jellegű. 

A zuhanyzás és felöltözés némi katatóniában telik, de ez már boldog katatónia, a dopaminokat szép lassan felváltják az endorfinok és kellemesen bőrömre feszülő laza fáradtság. A szememen is érzem, hogy lecsukódna, de mégsem olyan álmosság ez, mint amit megszoktam. Zsibongó, meleg érzés, mint amit a gyerek érezhet egy késő esti szoptatás után, ahogy a meleg anyatej szétárad a hasában.  

És még van egy kincs. Amikor a fülledt uszodából kilépve arcon csap a friss, hűvös levegő. Úgy érzem, a tökömig le tudom szívni, mintha csak mentolos lenne az egész bőröm, és az utolsó vörösvérsejtem is. 

Én szeretem magam. És szeretek magammal lenni. Nincs ezen csodálkozni való, így van ez rendjén. És ennek meg kell adni az idejét. Ez az ideje. 

07:59 - Hogyan is lehetne helyrehozni az elveszett energiák által keletkezett űrt? Ez nem költői kérdés, hanem feladat. Életem tükre és vámpírja olyan, mint egy óriásszúnyog.  Hiányzom neki, és ha megtalál, fröcsögve szívja ki az összes életerőmet. Napokba tart, mire helyreáll a rendszer. Változás kell. Vagy így, vagy úgy. De inkább úgy. 

14:24 - Barátságos napsütés, barátságtalan szerelmi játszmák. Most érzem igazán elb*ott mesének a lélek kristálytiszta egyenes útjáról szólót a végtelenbe. Nem egyenes út ez, hanem dzsungel a javából. Machete nélkül...

00:13 - Potom kis őszi fílingek, szőlő, lehulló levelek, fakó napsütés, takony, hajnali merevedés. Bár ez utóbbi nem az évszaktól függ, hanem a mentális állapotomtól, ami rendszerint zaklatott és egy szoknya látványától atomvillanást produkál. 

21:15 - Hűsítő nyár végi bicikli-menetszél. Meleg nap volt ma. Izzottak a kis macskaszívek. És izzott az őszi beton a városban. Taramtaramtaram. 

07:34 - Nem talált valami jó passzban az ősz... Két munkahely mínusz - az ezzel járó anyagi deficittel. Az egyiket tudtam, a másik nagyon meglepett. A zenekar a szokásosnál is jobban hever a trágyadomb tetején, és minden évben egyre nehezebb összelapátolni. Főleg úgy, hogy se pénz, se jelenlét. A szakma és a magánélet összekeverése továbbra is folyik, egyiket sem raktam rendbe teljesen, erre talán egy év is kevés lesz - már most várom a tavasz első enyhítő sugarait. Ja, és mindennek a tetejébe Kaktuszról levették a bolhanyakörvet, így ma reggel már három bolhacsípést szenvedtem el, amíg a konyhából elértem a fürdőszobába. És még csak nem is sikerült elkapnom a kis gecit! Tavaly ilyenkor legalább már Gran Canaria hívogató hullámai zúgtak a fülemben. Most meg az egész napos eső...

06:30 - Vajon meglepett-e, hogy első nap összefostam a bokámat? A párhuzamos helyzet meg csak elsőre tűnt némi feloldozásnak. Mások nem oldozhatnak fel. "Laying on your holy bed".

11:18 - Hullanak a varak, és lassan hullanak majd a levelek is. Ma már bekacsintott az ősz (mit ősz, a tél!), ahogy augusztus 20-a körül lenni szokott. A forgatókönyvet jól ismerem: először tetszik, enyhe jól eső borzongás fut át, ha a hűvös, pulóveres őszi éjjelekre gondolok, a szívet facsaró korai sötétedésre, de viszonylag rövid időn belül inkább ki lesz a f*szom, hogy most megint fél év sarat, latyakot, szürkeséget, agyon öltözött nőket kell elviselnem a hajléktalan szagú városban. 

De ne siessünk előre! Egyelőre még az enyhe jól eső érzésnél tartunk. Szóval, szevasz szeptember! Új év, új kalandok, új kihívások. Mind közül a legnagyobb az édes szájú démonom. Kifejezetten a keblemre ölelném már! De csssss!

0:25 - 10 nap??? Én is nehezen hiszem, de majdnem elég lesz. A nadálytő-körömvirág-kamilla-C-vitamin kvartett, a félrevonulás lehetősége és a gondoskodó apai kéz überelhetetlen kombináció. Azt akarom, hogy ez utóbbi örökre itt legyen nekem. Már feltéve, hogy én is örökre itt leszek. Akárhogy is lesz, hölgyeim és uraim, hálás kézfogás az őrangyalomnak. Mámegint.

23:54 - Már megint elvesztettem a fél arcom. Ezúttal a jobb felét. 10 napom van gyógyulni. Sajnos nem sok...

22:28 - Lett két új démonom a régi helyett. Az egyik édes, mint a méz, de iszonyú nagyot rombolhat. Önuralom, kockázat és elfojtás jár vele. Pont akkor, amikor már mindháromból elegem van. Nagyon. A másik gecibb, mert skizofrén. Mindkét énje egyszerre ártalmas és egyszerre jótét - képtelenség választani, pedig most már itt lenne az ideje. Sok sikert kívánok, öregem!

18:49 - Hát szép komótosan ide is elérkeztem. Megfontolt tempóval indulhatnak a felvételek. Július 29. ünnepnap!

17:20 - "If only I could fill my heart with love" Talán már tényleg ez kéne. De ki fog ebbe belehalni körülöttem? Vagy inkább ki nem? És ki, ha én nem?

17:13 - Tökéletes tudathasadás, az egyik nap önmagamé, a másik meg a másik önmagamé. Az egyik ösztönös és felelőtlen, a másik tudatos és felelős. Mindkét állatot meg kell etetni, mert a háború még sokáig fog tartani. Nem volt-e mindig is ambivalens a ragadozó és a zsákmányállat viszonya? Emberi szemmel igen.

01:16 - Na, ma megérkezett a rendes para. Csavarta a tökömet rendesen, remegtem és izzadtam is. És jelen pillanatban nem is szívesen nézek tükörbe. Most minden más lesz, ezt már nem lehet visszacsinálni. Ha megúszom, többet soha ilyet. És ha nem, akkor se!

07:38 - Egy kis autentikus spanyol zene, reggeli hűs, kilégzés. A hosszú és néhol várhatóan szorongásokkal teli nap előtt nem lehet máshogy. 

20:38 - Újra kivirágzott a tavasz a szobámban. Most erre mit mondjak? Opportunista geci vagyok, vagy asszertív császár, aki nem hagyja ki a ziccert? A lényeg, hogy nekem megérte. De ezzel most a szokásosnál is nagyobbat kockáztatok. Az a kurva adrenalin!

___

01:50 - Most meg csak fekszem és hallgatom ahogy dörög az ég. Mint ahogy mennydörgésszerűen érkezett válasz egy majdnem egy éve írott levelemre. Turbón indul a nyár...

07:28 - Lezúztam az év 95%-át. Összekeverhetetlen hangulat következik, amit gyűlölök és szeretek. Na és?

14:59 - Imádom a dinnyeszezont!

08:39 - Még mindig csak képekkel elégítem ki a párolgó napfény és -hő utáni vágyamat. 

12:18 - Újabb választási csalás készül az önkormányzati választásokra, a kormány tovább szorongatja a független norvég támogatásokat, Kerényi Imre pedig buzizik, ahogy ez egy jó keresztényhez illik. Csodálatos, hogy napról napra terjeszkedik ránk a puha diktatúra és a feudális oligarcha-királyság langyos tehénszarszagú keveréke! Köszönöm minden polgártársamnak (de csak azoknak!), akik trehányságból, átgondolatlanságból, megszokásból, készen kapott instant elvekből ezekre szavaztak, és azoknak is, akik lustaságból vagy megalkuvásból nem mentek el szavazni. Ez kell a magyarnak, nem? Kemény kézzel fogni és irányítani a pöcsét. Különben még neki megy a gémeskútnak.

08:03 - Kezdődnek a fülledt éjszakák, a szálpöcsben kávéfőzős reggelek, a ventilátor blues. Ez azért mindig megnehezíti a rám váró, amúgy kellemes nyári lazítást. Ennek ellenére van mit benne szeretni is!

07:29 -

00:43 - Nyugodtabb az álmom, mióta meleg a húsom, s hűvös a csontom.
Nyugodtabb az álmom, mióta kezem fülledt avarba nyúl,
S ha nyújtózom, dohos mélységek hívnak magukba.
Nyugodtabb az álmom, mióta körbefonnak gyöngéd liánok
S megfordítanak, ha arra jár a reggeli szél.
Nyugodtabb álmom, mióta galambok járnak körül,
És lányokká válnak első hajnali sugarakban.
Nyugodtabb az álmom, mióta itt vagy, mégis messze vagy,
S a félelmetes távolság halkítja lélegzésed.
Nyugodtabb az álmom, mióta nincs vasárnap,
Nyugodtabb, mióta minden nap maholnap, nem keret az idő.
Nyugodtabb az álmom, mióta nincs már tükör,
Amelyben tűéles a rothadás, melyben álmom,
Mely nyugodtabb, dupla csalás: elmém igazsága,
Szívem dobogása.

07:22 - Téli kabát, sál, sapka, bakancs. Köszöntjük a májusi életérzést! Közben Zaragozában 25 fok van tűző napsütéssel. Ahogy kell.

23:26 - Fekete nap volt ez a műszaki cikkekkel való kapcsolatom amúgy is rögös országútján. Az atomerőmű egy új oprendszer telepítése közben teljesen összeomlott. Visszaszállítás, javítás, újra házhoz szállítás: azaz macera, várakozás, ideg, tehetetlenség, újabb összegek kivándorlása a zsebemből.

Gazpacho, sajt, olívabogyó. Ezekkel vigasztalom magam. 

11:03 - Az atomerőmű egyelőre súlyos problémákkal küszködik. Valahogy minden műszaki termék vásárlásánál megbízhatóan belenyúlok a szarba. Talán karmatikus elem fakk.

06:07 - Amikor szemtelen galambokból mind egy szálig szemtelen, de szép nők válnak. Ha megérteném ezt az álmomat, sok minden mást is megértenék. 4 óra alvás rulez!

15:19 - Mély álmomban észre sem vettem, hogy elmúlt tíz óra. Ez az idő édes telése. 

___

15:28 - Ha pszichopata lennék, egész más jelentősége lenne annak, hogy ma vettem egy kisbaltát.

02:30 - A vasárnap éji nem alvás palástja jól ismert rideg takaróm.

___

06:29 - Kíváncsi vagyok, hogy a fél óra alvás után korán megkezdett napból hogyan hozzak ki win-win szituációt!

___

22:24 - Mérsékelt win-win. Nem volt olyan vészes, de azért az álommanók gyűrték folyamatosan az arcomat belülről. A gorillák megtekintése legalább mindig nagy élmény.
Holnap érkezik a bivaly-konfiguráció, új sebesség lép az életembe, ami a gyökkettes működés után fénysebességnek fog tűnni. Rám fért már!

___

22:30 - És legalább ez a tavaszi vizuális eufória melegítse fel ma este a fagypont-közeli takarót!

23:12 - Meg kéne szabadulnom egy-két dologtól.

11:32 - Ugye téged is baszogatott már, hogy ki a macskaember ott a háttérben? És hogy a David Lynch-i macskáról van szó, vagy mindenkinek van saját macskája? Vagy hogy mit takar a bársonyfüggöny? És hogy a titokzatos egyben félelmetes-e? No hay banda!

___

22:10 - Húrcsere pipa. De kábé ez volt a mai nap fénypontja. Punnyadt időszak, sok kérdéssel, amik vagy megválaszolódnak, vagy elmúlnak. Meg amúgy is Mérő óta tudjuk, hogy nem kell minden jogos kérdést feltenni. 

21:22 - Két egymást követő éjszaka is olyan álmom volt, amiben idegenek szerepeltek. Elfogytak a régiek? Vagy akarnak jönni az újak?

___

21:32 - A szőke akar jönni. Vajon fogom engedni (magamnak)?

___

21:40 - Ha sokat tüzeskedsz, bepisilsz. Ha sokat dobálod oda a vasárnap estédet farkasoknak koncként, akkor előbb-utóbb elönt a szárazság. 

11:18 - Azért a mátrix agresszív kiegyenesítése is hagyott maga után némi depóhullámot. Mindenképpen kevesebbet, mint ha nem szövöm át szép szőnyegét, de így se tiszta kék a hangulati időképem. És hát adódik is a költői kérdés, hogy akkor most én töltöm le a fost valakin, vagy jogosan dobálnak fossal? 

Van egy olyan sanda gyanúm, hogy egy masszív tavaszi napsütés a maga diszkrét punciszagával sokat segítene a helyzeten. Persze a bivalynehéz lépéseket akkor is meg kell majd tenni. Félni hazugság!

___

11:27 - Ma utolsó (utáni utáni utáni) film forgatása. Csak kihúzták ezt a melót a fizetések végéig. Sok görénység volt benne, de én már azt mondom: a heremorzsolás ellenére nagymosollyal fogom lekúrni az utolsó billentyűt a vágás után. Amit tanultam, az meg az enyém marad. Nem hiába.

___

12:29 - Pontosan úgy szemerkél a lassú eső, mint amikor óvatosan behugyozol a gatyádba, és az első három másodpercben furcsa és meleg, de tudod, hogy utána egész nap kellemetlen és nyirkos lesz. 

13:11 - A csorba kiköszörülve. A beláthatatlan jövő mindössze hat nap volt. Ez nem a múlt megváltoztatása, hanem a jövő megváltoztatása. Nem büszkeség, de nem is balítélet. Nem kerek, de kerekded. És nekem ez most pont elég. Kilégzés. Belégzés. Két önálló mondat. 

08:00 - Arra gondolok, amikor ott és abban a pillanatban van satu. És hogy ez ne legyen elég, nincs is mód korrigálni, inkább csak majd egyszer valamikor a beláthatatlan jövőben mással, máshogyan. Agyonver az illúzió, hogy ezektől már megszabadultam, fuckyeah 20 év. 

De ettől a tavasz vigyora lemoshatatlan. Még ez a szerencse, hülyegyerek!

___

08:05 - Kaján bohóc a tükörben. Mert ilyenkor így képzelem az alteregómat...

15:31 - Mit keresek én és hol? Hol keresek én és mit?

___

16:42 - Ma semmit nem ejtettem ki a kezemből. Eddig.

___

16:54 - Nincs köztünk szókimondás, hanem csak fű alatt érezzük, amit. Ez egyfelől szép, másfelől viszont borítékolja, hogy egyszer úgyis bedől az elefánt az ablakon.

16:14 - A szépség rabjának lenni ugyanolyan függőség, mint bármelyik másik. Pillanatnyi eufóriák és az örök éhség jellemzi. De ezekért a pillanatokért érdemes vállalni a soha nem múló vágyakozást. Élhetetlen, de kérlelhetetlen. Megrázó erejű, de mindig nyughatatlan. Jóllakott üresség. 

08:07 - Az évekkel való számolás nem vezet sehova. Száműztem, mert fölöslegesen piszkálja a múltat és a jövőt is, csak a jelenről nem mond semmit. Pedig más nem lehet fontos.

07:32 - Olyan hírek érkeztek, hogy a hármas számú (ami időközben kettes számúvá lépett elő) álommeló még marad egy ideig. Egyelőre nem akarom beleélni magam, de a kapukat sarkig kitártam (ahogy eddig is voltak). 

A tavalyi nyár meg úgy pereg le rólam, mint víz a fókabőrről. Nem úgy viszont az elmúlt 5 hónap tengerei. Combos egy időszak volt minden szépséghibájával együtt, a folytatási szándék (itt sem) kérdés, inkább irányvonal.
Persze a szépséghibák nem bagatellizálhatók, de az élet részei. Ez viszont ne legyen irányvonal a jövőben. 

Vehetjük ezt valamiféle tavaszköszöntőnek is, nem?

12:13 - Sok embernél sok pénz van. Koncentrikus körök, kemény karvalyok. Napfény, kávé. És valamilyen ág. De felszálló vagy leszálló?

___

12:20 - Vagy netán a szopó...

07:43 - Új bakancs - forgatás, vágás - meghalunk - van-e értelme? - van-e értelme a zenének? - kommunikációs csapdák - hogyan tovább? - pina - van-e jövő? - filmek, klipek - nyavalygó nők - még egy sör, de minek? - pina - a továbbhaladás nehézségei - alkotói és előadói kibaszott válság - elbaszott időjárás - pina - kommunikációs autizmus - bazmeg - 

Ez eddig valahogy elkúrt egy hét volt. De még nincs vége!

07:47 - Na, egész konkrétan ez van. Meggyőző, asszem. Kibontakozás lesz.

22:51 - Hazaérek Portugáliából, és mi vár itthon? Virágba borulva a mandulafa! Három pontos.

14:48 - Az a kurva tökéletesség. Az a kurva tökéletes ív, illat, tekintet, mosoly, bőr, az a kurva tökéletes láb és öltözék. Ez a kurva tökéletesség fog a sírba vinni egyszer. Vagy már oda is vitt. És persze a mennyországba is egyszerre. Áldott paradoxon! Kurva paradoxon!

07:12 - Rügyedző mandulafa. Ajjjjajj.

___

07:13 - Pedig még nem érzem. (Ajjjjajj)

22:59 - Furcsa stádiumban a város. Túlzsúfolt buszok, büdös emberek, tolakodás. A csajok meg még nem jöttek elő a csigaházból. Lassan szoktak reagálni, de akkor nagyon. Egyszer csak megindul majd az áradás. 

07:43 - Négyszerhárom Leffe. Krémes, illatos. Milyen hét vár rám!

14:53 - Az utóbbi félév második böjtje is véget ért. Egyáltalán nem múlt el nyomtalanul, egyre jobb érzéseket hagy maga után, és nemcsak felveti, hanem megkérdőjelezhetetlenné teszi a következő lehetőségét. És annak ellenére, hogy sokszor kemény pillanatokkal is jár, a pofádba vágja a létezés hegyi levegőjét. 

De most egy kicsit azért bekapcsolom az üzemi ventilátort. 

21:48 - Szerelmes lettem megint.

14:59 - Verhetetlenek a vidéki chilloutok. Még így, hogy ekkora köd van, és a pöcsömig se látok, is jó a fenyveserdő szélén létezni. Ezt akkor is érzem, ha ki se dugom az orrom a házból. 

07:59 - Az őszi böjt izgalmasabb volt, ez meg nyugodtabb. Lassan susognak a háttérben a ventilátor lapátjai.

16:02 - Olvasós, havas, borongós, lassan hőpölygő téli délután a vidéki birtokon. Itt mindig hangsúlyos a nosztalgia, de ilyen töménységben még épp elmegy. Fasza, ahogy ropog a tűz.

12:39 - Két személyiségem között fellépő konfliktus mélyülni látszik. Bátor segítő és száraz éjszakákon a másik szuszogására ébredő énem helyzete stabil, de indokolatlan. Feromonok vonzását követő éhes ragadozófalkám nyáladzva rágja a ketrec rácsait. És akkor még nem is szóltunk az anyakereső harmadikról. Talán az egyetlen gebasz a helyzetben, hogy a frontok évek óta nem mozdulnak. Ha ez egyáltalán gond. Mert teljes testtel odaadni magad valaminek, az nem a halál? Csak kérdezem.

23:22 - Nekem már tényleg nem egy újrahúzás, hanem egy komplett rendszer-csere segítene. És akkor jön a dilemma, amiknek megoldásában nem vagyok egy szuperhíró, hogy pc legyen vagy inkább laptop. Érvekből kifogyhatatlan vagyok. Pedig pontosan annyi jelentőségük van csupán, hogy elhangzanak. Vagy még annyi se.

07:29 - Molnárvölgy. Ha lenne ilyen, olyan lenne. Mondjuk egy mélyen fekvő völgy magas hegyek között tele vízi malmokkal. Enyhe téllel és hűs nyárral. Kristálytiszta patakokkal és folyóval, amiben lazacok úsznak. Sólymok a légtérben, a kis patak menti faluban pedig kemény favágó lányok bakancsban. Na innen származom.

11:30 - Émelygő, gomolygó, szédelgő. Mintha tegnap lett volna bármi, vagy valami. Pedig nem volt tegnap semmi vagy majdnem semmi sem. Nehezen indul a zenei újkorszak. De erre azt mondják egyesek, hogy minden kezdet benéz. 

12:09 - Godin-re várva. És ez megjött bazmeg!

07:39 - Örök szerelmem, a női test, újabb elmebeteg manifesztációját birtokolhatom, a csöcsbögrét. Jófajta formatervezés, és csupán egy kérdésem maradt: mi marad belőlem az örökös tesztoszteronharc után? Jónapot.

___

15:40 - Képes voltam lemondani egy milánói utazást csak azért, mert az volt az érzésem, hogy nincs kedvem hozzá... Korábban ilyet sosem tudtam volna elképzelni. Két lehetőség van. Az egyik, hogy a bőség zavarában azt sem tudom már, hogy merre menjek. Kettő, hogy a griffem választott. Hogy jól-e, az mindegy, mert tudjuk, hogy nincs rossz választás, csak választás van. A másik utat sosem tudhatjuk meg. Mindkét megközelítés pozitív. Ciao Milano! Sokáig vadásztam rád, de a döntő pillanatban leengedem a nyílvesszőt. Hiszen a lényeg a lehetőség. És szabadság nemet mondani. Feltéve, ha mindez nem egy félresikerült racionalizáció. De ebbe ne menjünk bele, mert úgyis van csöcsbögrém.

___

15:46 - Egyetlen igazi sajnálatom Orsit övezi, aki sokat dolgozott azon, hogy mehessek. És én is sokat dolgoztam azon, hogy kedves legyek Orsival, hogy sokat dolgozzon azért, hogy mehessek. A végén már a vadászatot és a feromonokat láttam ebben is - áááh, vajh miért nem vagyok ezen meglepődve - , anélkül, hogy valaha is láttuk volna egymást. De ez is mindegy. Mert nem minden mosolyt lehet megkapni. 

21:44 - Elindult a 35 nap. Vagy akár még 42 is lehet belőle, ez attól is függ, mikor lesz a legközelebbi exhibicionista akció. Az előző 25 napról csupa jó emlékem van, úgyhogy nem vagyok beszarva. És ma éreztem azt is először, hogy beindult az új év. Egy újabb páros és néggyel nem osztható 2006 és 2010 után. Na persze ez nem jelent semmit. Vagy igen. Hajrá józan mámor és professzionális függés!

17:17 - Játszmát vesztettem tegnap, de most egyelőre nem bánom, és ha nem játszmaként tekintek rá, akkor nem is olyan nagy baj. 

___

17:19 - A hormonok most kicsit nyugiban vannak, de tudjuk már régről: csendes tóban lakik a béka...

07:40 - Ma megint futnom kell egy kört Szivolával. Még mindig nem vagyok elég tökös legény.

13:06 - Ejjj, ez a fránya adrenalin. Ha nem morális, hanem biológiai szempontból tekintek rá, akkor teljesen normálisnak tűnik. Amúgy meg... háát.

15:10 - Ködös, punnyadt első napok 2014-ben. Erős vágy, hogy felkavarjam magánéletem épphogy elsimult víztükrét. Melyik a szarabb? A kielégítetlen vágy, vagy a lelkiismeret-furdalás? Mindenre tudom a választ. De most türelem-tripen vagyok, bocs. Welcome kétezer-tizennégy!