2011. augusztus 31.

19:11 - Ma a fodrászra várva majdnem elbicikliztem a Petzvál József utcába. Ebből adódóan hosszasan elgondolkodtam azon, miért nem lehet a jelenben élő emberek múltbéli klónjaival randizni. Egyik pillanatban sem vagyunk ugyanazok, mint az előzőben. Ez kemény. De együtt kell vele élni.

2011. augusztus 26.

12:49 - A mindennapi családi élet romantikája. Na ez a része hiányzik.

2011. augusztus 24.

20:28 - Dobozokban a csajaim, B., D. és a többiek, ilyen sorsra jut minden pillanatnyi vagy örökké tartó szerelem, doboz lesz kis cetlivel, emlékek gyűjteménye, halott ereklyék szívbemarkoló megfakultsága, cigis doboz, cetlik, horgonyok, amik nem engedik tovább menni az időt és a hajót. Pedig menni kell, mert ott maradni egy dobozban, az maga a halál egy halott szerető ölelő karjaiban.

2011. augusztus 20.

13:12 - Az évi rendes bálszezon is megvolt. Olyan sok gyönyörű lány vett körül, hogy nem győztem ámulni. Mégsem éreztem azt a ritmust. Vannak ilyen alkalmak, amikor nem találom hozzájuk a kulcsot, és nincs is hozzá kedvem. Olyan ez, mint mikor nem érzed otthon magad a világban. És ez persze lesugárzik rólad és balfasszá tesz. Ördögi kör és üres vágyakozás. Nem mindig volt ez így a bálszezonban. És nem is lesz.

___

20:20 - A nyár utolsó felvonása hozta - szerencsére - a papírformát. Simogató napfény a teraszon, fenyőerdő, hegyi tó hűsítő vize, tücsökciripelős éjszaka, könnyedség. Szép búcsú. Szebb nem is lehetne.

2011. augusztus 15.

14:31 - Munkakezdés finom rezdülései töltik be a levegőt. A fegyverek töltve vannak, az ősz bárgyú hangulata és biztonsága suhangat a fák között. Biztos csak a változás és a vágyakozás. Jövök!

2011. augusztus 4.

03:14 - Egyik legszebb és legszomorúbb szülinapomon vagyok túl. Nem vagyok elég bátor szembe nézni a valósággal. Már ha egyáltalán van valóság. Feleségül venném az Esthajnalcsillagot.

2011. augusztus 1.

18:42 - Csak miheztartás végett: köszönet a Njivice nevezetű kisvárosnak! Az energiatartalékaim testileg kifogytak, lélekben megteltek, furcsa para, papparappa. A héten átlépek a Bróm évébe, az éveim is fogynak, de az elemek egyre nemesebbek. A tavalyi változás szele lecsengett, fincsi új levegőt hozott, de kezd leülni és dohos lenni. Újra fordulnia kell a világnak. Hogy merre? "Kérdésre nincs meg a válasz, / nyelv, amit senki nem ért."