23:48 - Csak egy apró, miniatűr, tornyomból hangyaként továbbhaladó mozzanatmorzsának tűnt akkor, kikandikálva abból a jó dús csokorból, amit akkor gyűjtöttem. Kicsit még foghegyről is vehettem, biztos ez nyerő kártya volt. De félelmetes, démonikus erejével, egyre kövérülve jól belebaszódott a maradék három hétbe. És ez olyan szép, hogy mindjárt sírok bazmeg. Még ennyi idő után sem tekinthetem magam csodálatosan felépített szerkezetnek (pedig dolgoztam rajta, ó, eleget), hiszen zombivá keferedve töltöttem napjaimat, mintha a Holdról nézném földi játékszerekhez és bizony magamhoz fűződő közömbösségemet. És most már abban az egy biztos - nemrég szerzett - felismerésben bízhatok, hogy főnix-madár-zsetonom beesik a helyére, és én addig élvezem a hullamerevséget, de legalább is mereven végignézem a szemtelenül változó világot. Utána meg, hja, jön a újév...

12:45 - Minden úgy felerősödik ilyenkor. Akár egy tekintet is. Vagy egy mozdulat. Szeretem a decembert. Nájssssz.

22:58 - A tegnap esti mélylélektani leszúrt ritberger után ma fél három körül ébredtem Z.-vel egytemben, de közben már háromnegyed 12 körül a Precious csendült fel a telefonomon. Inkább türelmesen megvártam még felkelek. Megkésve indultam a húgomnak törülközőt vásárolni, a 7-es buszon arcomat az üvegnek préselve próbáltam hallgatni az új Quimbyt, a Récsei Centerben a CBA-ban ettem valami Laci bácsi főfőcsőszakács finom csirkepörköltjéből. Frankó utolsó budapesti nap volt (így ünnepek előtt), csak kár hogy eléggé másnapos kihagyásokkal futott a mátrix.

Most pedig végre haraphatom a vidéki ködös telet egy hétig. Take a deep breath! Relax!

___

23:05 Ja, és hepike is előkerült a konyhaszekrényből (ahol egyébként lakik egész évben, a mosogató alatt), hívogató transzcendentális-szakrális ikonja nevének szülőanyjának bárcsak-ottlétének.

20:11 - "Some of them want to use you // some of them want to get used by you" - Na de akkor ki és mikor és kit is akar használni? Az elmúlt két hét alapján azt hiszem, már semmit nem értek. Magamat sem.

___

01:21 - Ma telihold volt.

19:26 - Nem tudok betelni az elmúlt hétvégével. Nem is telek! Ráadásul szombaton Mínuszegy Szaturnália. Most mit mondjak?! A folyók nem állnak meg.

08:06 - A nők éhesek, az álarc álarc maradt (de édes, jaj milyen édes!). Az meg, tudod, kicsordul árva számon, a végkicsengés viszont mégis pozitív irányú. Döbbenetesen szép és hétvége. A maradék egy nap egy új próbaterem felfedezése. A próba terem(t).

___

14:09 - Most jönnek a csajok. Ne feledd, az egyetlen dolog, amit veszíthetsz, az a jókedved. De azt sem hosszú időre. Amit nyerhetsz? A pillanat nyalókái, az elvárásmentesség termálfürdője, a könnyedség üres vizespoharai. Sok kérdés marad, de azokra nem kell válaszolni. Mindig elmúlnak maguktól.

22:46 - Navárjá! Nem is olyan egyszerű ez. A sushi és a korcsolya már megvoltak, de a hétvégén a régi mese után egy másik mese főszereplője is feltűnni látszik, úgy is mondhatnám, hogy Csipkerózsika után a Királylány, mint ahogy kétezerhatban - egy másik legendás évben - is nagyjából követték egymást. Vasárnap, hétfőn meg a rókendroll táborozik le nálam. Szóval ez a hét kedd reggelig tart. Öcsém, 8 napos hét. Benne minden meglepő és emeli az adrenalint. Az a baj, hogy erre kezdek nagyon rászokni. Köszi, kétezertíz!

___

22:58 - Megérdemlek egy nagy alvást, nem? Utólag is meg előre is, nem? Az álom oktávváltás. Csak nem tudom, hogy lefelé vagy fölfelé. Nem? Meg mindegy is, nem? Harántösszekötés a holnappal.

20:07 - Amúgy elég kúlra sikeredett a mai nap, amit nem gondoltam volna egy ilyen hétvége után. A hét is jónak ígérkezik sushival, korcsolyával, újra felbukkanó régi Csipkerózsikával, kristálytiszta havas hétvégével.

A szexről, a grogról és főleg a róknrólról most nem beszélek. Egyikről sincs fogalmam jelen helyzetben. Pirítóskenyér.

07:55 - Egy igazi fasza téli utazásra vágyom.

___

08:13 - Amúgy meg szeva, december! Elindult hát 2010 utolsó felvonása. Bízom a kellemes meglepetésekben és az innováció megállíthatatlan folytatásában. Ó, telihold, pompás idők!

23:46 - A bejegyzést a szerző eltávolította, mert tartalmával megzavarta saját nyugalmát.

19:02 - Megjönnek a robotféleségek(...)

20:35 - Zenekar a semmiből. Az elme félelmetes konstrukció.

07:46 - Na most, hogy is volt? Vasárnap üzent valamit az időjárás, a páratartalom, dezsavüm volt és amolyan jó értelemben. És egyelőre még nem tudtam igazán hova kötni (lehet, hogy nem is kell mindent kötögetni), de inkább a péntekhez húzok(illetve pénteken keresztül az elmúlt évek jó pillanataihoz), amikor is kenyérlángosra voltam hivatalos, igen oda, és azóta is van bennem jó érzés ezzel kapcsolatban nem csak kizárólag rossz. Lehet, hogy ez volt az üzenet, kicsit a múltból, kicsit a jövőbe. De ez nekem már mindegy, amióta a csak a jelennek élek. Például ma elég hosszú napom lesz.

14:09 - Mhm!

12:30 - A hétvége játékszenvedély-, tesztoszteron- és függőségfüggőséget okozhat. A legszebb az egészben, hogy pár órán belül dől el, hogy mit és milyen sorrendben. Imádom az ilyen feszült pillanatokat.

___

20:45 - Hazudtam. Annyira nem szeretem ezeket a feszült pillanatokat. Annál inkább, amikor megoldódnak: függőségfüggőség nem lesz, tesztoszteron és játék lesz. Megfordult a világ a kerekdedén.

17:41 - Makacs paradigma.

02:53 - A lépcsőn felfelé menet jutott eszembe, hogy lehetne lefelé is menni. Vagy lefelé, ha fölfelé.

___

03:05 - Az értékes mindig az, aki menekül. Micsoda genetikai kódrendszer véd az unalom ellen. Az unalom az evolúció ellensége? Költői kérdés volt.

___

03:25 - Milyen hangokat is keresek a gitáron, mikor valójában a szaxofonban hiszek? Ez nem volt költői kérdés.

14:18 - Offline

13:32 - Itt, távol a nagyvárostól találkozni lehet az ősszel is, nem csak valami "-szerűséggel" és "-féleséggel".

08:18 - Mától bizonyos helyzetekben és helyeken csukott szemmel kell járnom. A felnőtt lét okos csukott szemet kíván. Milyen végtelenül unalmas és hazug.

10:48 - Kisebbfajta takonykór, napos kristályhideg, hosszú, méla séta a Déli pályaudvartól, álldogálás nem a világgal szemben, hanem inkább csendben a világ mellett. Önző anyag- és energiaforgalom.

___

23:24 - Amúgy mindig úgy tűnik, hogy a csajok hamar el akarják hagyni a szerelvényt, de aztán mindig kiderül, hogy a végállomáson sem akarnak leszállni. A csajok nem tökölnek.

07:45 - Azt hiszem, kávé-, női láb-, dallam- és druidafüggőségem van. Ráadásul még az is, hogy meglepően folyton elégedetlen vagyok az időjárással, az időbeosztásommal, az időutazással és az időparadoxonnal, alles zusammen az idővel kapcsolatos anomáliákkal. Pont ennyi, nem kevesebb.

20:59 - Heló, teázós idők!

___

21:08 - Ja, amúgy a Cure-os csaj visszajött és beválasztott engem. Khm.

17:52 - Nem. De nem kell.

___

17:53 - Gyönyörű szerelmek, gyönyörű bolygók a táguló világegyetem két egymásra kacsintó galaxisában. A soha össze nem találkozás humoros romantikája és cseles szomorúsága. Csipkerózsika a repülőgépen.