2015. október 1.

07:12 - Kettős életet kezdtem élni. Egyelőre ideg, szervezési nehézségek és furcsa új érzésekkel jár. Hogy mibe futok bele, a vesztembe vagy a nyertembe, tudni még nem lehet. Szólok. 

2015. szeptember 26.

02:15 - Alig vártam már ezt a kis hűvösebbet, hogy átüssön a téglán az ősz taknya-nyála, hogy csinos pulcsiban díszelegjek, ha már a kánikula leszívta az életem. A nyár kibírható csak akkor volna szárazon, ha építettem volna egy tavat az udvaromba, de mivel a ház társas, nem tehettem. Bár ha jobban belegondol az ember, talán a lakótársak is örültek volna a csobbanásnak, a bikinis nőknek a parton meg pláne. Mert azok lettek volna, az ziher. Ahol tó van és meleg, ott van nő is, ott van vágy is, az evolúció évezredes parancsa átüt a jól bevált erkölcsi kerítésen, és akkor baszni kell, mondja a költő. De tavam nem épült, így csak az őszben bízhattam eme globális kemencében, amiben sül a világ népe, én meg főleg, itt, ebben a Kárpát-medencének nevezett katlanban. Most bezzeg már ropognak a lábam alatt a barna falevelek, és lassan a száraz ágak is hogy zörögnek. Nagy levegőt vehetek a szitáló esőben, és ha egy pillanatra is rágondolok nyári sülésemre, azonnal elfog a koool életérzés, még akkor is, ha a szél bebújik pulóverem alá, és bizsergeti a herezacskómat. Nagy dolgok ezek, halleluja, meg van, kérem, komponálva ez a természet, egy miatt haragszom most már csak: hogy a tavasz huncut bimbózása kezd elmaradni az évszakok ősi körforgásából, mint Pali bácsi a diszkóból. Pedig a mesteri arányhoz hozzátartozna a dolgok rendes egymásutánisága, szép metszésű évszakok, hogy minden olyan biztos és örök legyen, mint a hajnali merevedés. 
De jaj, még messze a kikelet. Most egyelőre élvezem a lehűlést, mint az egyszeri halandó, ha kilép a szauna ajtaján, és piros, izzadt testét beleveti a jéghideg merülőbe (miszerint hideg vizes medence). 
Nem gondolok még a novemberi ködökre, átázott cipőkre, a fűtőtest halk duruzsolására és az emberszagra a 7-es buszon. Inkább átölelem a szeptembert, mint a kisded anyja kebelét, és nehogy a kebelről megint eszembe jusson az evolúció évezredes parancsa. 

2015. szeptember 21.

12:54 - Most már hetek óta nincs szinkronban az arcom és a belső energiaszintem. Ez csak azért bosszantó, mert sokszor a magas energiaszint ellenére úgy nézek ki, mint aki két éve nem aludt. Fordítva jobb lenne. De úgy tűnik, meg kell barátkoznom azzal a jelenséggel, hogy míg kamaszkoromban könnyen meglátszott rajtam, ha keveset aludtam, most könnyen meglátszik rajtam, ha alszom. Súlyos különbség. Fákk.

___

14:59 -  Lehet, hogy meglátszik rajtam a kamaszkorom.

2015. szeptember 20.

22:49 - Hát rendkívül kíváncsi leszek, hogy hová fogom korszakolni az elmúlt három és fél évemet. Úgy mindennel együtt. És hogy mennyit kell még várnom ahhoz, hogy korszakolhassam. Értelmet úgyis kap, hiszek a kognitív disszonanciában!

___

02:08 - Ma szélzúgásra alszom. Így szeretem. 

2015. szeptember 10.

07:37 - Tegnap hazafáztam a Batyiról.

___

07:38 - Mellesleg itt az ősz! Szevasz!



2015. szeptember 2.

07:36 - Fekete hosszú ruhában jelent meg tegnap az édes végzetem, mégis olyan volt, mint a legvirágosabb tavasz, minden porcikám rezonált és remegett. Thug life :)

2015. augusztus 26.

07:22 - Nem túl sok jót olvastam róla, de végre birtokomban egy 50mm 1.8. Ma tesztelem. 

2015. augusztus 24.

08:50 - A nyár utolsó sugarai. Egy rövidke búcsúpihenő a jó levegőn, hűs éjjelek, bogrács, frizbi, A sátán kutyája - sokadjára. Nagy levegő és újra beszállhatunk a kerékbe. Nem tudom mi vár, de várom!


___

09:30 - Arról, amikor elszalasztjuk a pillanatot.

2015. augusztus 16.

19:20 - Hűűűűs


2015. augusztus 11.

20:33 - Hát azt hiszem, ez a nyár sem lesz az elmúlt 10 év legszebb nyara. Bár sok apró kincsecske csillog a homokjában, de többnyire ugyanaz volt, mint tavaly: hőség, unalom, sör és a bioritmus teljes megfordítása. Egy rövid süketen és vakon eltöltött siófoki (rém)álomtúra, némi kóstolgatás a szörfözésbe. Nagyjából ennyi volt a kimozdulás. Pedig ígéretesen indult a szarvasi Körösnél, de az ígéret csak ígéret maradt. 
De úgy anblokk azt mondhatom, hogy július 1 és 5-e között lezajlott mindaz, ami fontos és jó volt. 
Persze még 12 nap hátra van, talán kicsit korai még ez a (le)értékelés. 

2015. augusztus 4.

03:13 - Születésnapom éjjelén full józanul és abszurd ételekkel körülvéve: fetával töltött paprika és szilva. Így a harminc vége felé jó sok kuszaság lett, az eleje sokkal huszárosabb volt. De azért nincs okom panaszra, az elemek nincsenek lemerülőben, csak némi egyszerű felpezsdítés kéne, ritmusváltás, ilyesmi. Sok dolgom van.

2015. augusztus 2.

08:38 - Talán ha egy órát sikerült aludnom. De az elmúlt hét után simán megérdemlem ezt a büntetést. 
Most viszont úgy tűnik, sikerül másodjára szörföznöm. Igaz, "csak" windsurf és "csak" Balaton, de lesz ez még jobb is!

2015. július 26.

17:37 - Vízmágus


2015. július 21.

22:20 - A tvinpikszbe temetkeztem hazaérvén a vízpartról. Kemény hely, kemény csávókkal, kemény csajokkal. Éhes szemem néhány emléke később. Most csak egy gyöngyszem. Aztán megyek vissza Dale Cooper látomásai közé. Báj. 


2015. július 15.

00:26 - Lassan elszáll a július, de azért tartalmaz még néhány finom termést. Például holnap vízpart, szansájn, feromon. Tsók!

2015. július 13.

20:56 - Ma újra elhagytam Veronikát. Vikinél voltam az Újbudánál. Viki műanyag maca, nagyon megcsinált fiatal vékony szőke nő, nagy mellekkel, diszkrét csomagolásban. Nincs természetes, eső áztatta föld illata, mint Veronikának, viszont beszédes, gyorsan és profin dolgozik a fejemen. És ami egyáltalán nem elhanyagolható, hogy ügyesen. Azt hiszem, most már hozzá fogok járni. Csak néha ugrok be Veronikához, kis vékony karjainak illatát és látványát magamba szívni. 
Fodrász-karma. 

2015. július 9.

14:17 - Imádom, ahogy a kamera kitágítja éhes szemeim étvágyát!




2015. június 19.

10:07 - Indítom a nyarat. 


2015. június 15.

08:59 - "Úgy kiszívnám az összes tartalmad, ó Múzsa!"

___

09:01 - Talán indítok egy fotóblogot.

2015. június 12.

15:08 - Ha mégis újrajönnék, dobjatok ki!

2015. május 31.

16:41 - A változások elkezdődtek. Az egyik elmegy, a másik kiválik. Az elengedés nosztalgikusan fájó tompasága és az újjáépítés izgalmas bizsergése között vergődöm. A hullámzás kisodorja az egyensúlyt. De egy percet sem bánok abból, ami volt, és egy percet sem fogok abból, ami lesz. Viszlát és üdv. Karma kóma.


2015. május 18.

08:12 - Zsákmányállat.


2015. május 14.

12:17 - Ha megkérdezem magamtól, hogy amit ma csinálok, mennyivel visz közelebb ahhoz, amit holnap akarok, akkor azt kell válaszolnom, hogy semennyire. Többszöri megvizsgálásra is az, hogy semennyire. Ez eléggé aggasztónak tűnik, hacsak figyelembe nem vesszük azt a kitételt, hogy néha logikátlan és ellentmondónak tűnő dolgok visznek a legközelebb a megoldáshoz. De az is lehet, hogy ez a magyarázat szimpla kognitív disszonancia. 
Egy esetben viszont biztos igaz: kialudni magam mindenképpen közelebb visz a jövőhöz. 

2015. május 6.

06:47 - Ha a szerelem nem vált meg, akkor szerelmes leszek a megváltásba. Ez is fizika, mint ahogy minden az, és mint ahogy semmi sem az. Krva bölccsé tesz a 6 órai kelés. 

___

06:50 - Első sportfogadásom a Real Madrid miatt bukott meg. Mindig is rühelltem őket, ez a húzásuk pedig kifejezetten messze vitt. Vigyél messze május! Nem baj, most felraktam a Ronaldo gólján nyert 225 forintot egy japán másodosztályú meccsre. o.O

___

06:55 - Ez felháborító!