19:11 - Ma a fodrászra várva majdnem elbicikliztem a Petzvál József utcába. Ebből adódóan hosszasan elgondolkodtam azon, miért nem lehet a jelenben élő emberek múltbéli klónjaival randizni. Egyik pillanatban sem vagyunk ugyanazok, mint az előzőben. Ez kemény. De együtt kell vele élni.

12:49 - A mindennapi családi élet romantikája. Na ez a része hiányzik.

20:28 - Dobozokban a csajaim, B., D. és a többiek, ilyen sorsra jut minden pillanatnyi vagy örökké tartó szerelem, doboz lesz kis cetlivel, emlékek gyűjteménye, halott ereklyék szívbemarkoló megfakultsága, cigis doboz, cetlik, horgonyok, amik nem engedik tovább menni az időt és a hajót. Pedig menni kell, mert ott maradni egy dobozban, az maga a halál egy halott szerető ölelő karjaiban.

13:12 - Az évi rendes bálszezon is megvolt. Olyan sok gyönyörű lány vett körül, hogy nem győztem ámulni. Mégsem éreztem azt a ritmust. Vannak ilyen alkalmak, amikor nem találom hozzájuk a kulcsot, és nincs is hozzá kedvem. Olyan ez, mint mikor nem érzed otthon magad a világban. És ez persze lesugárzik rólad és balfasszá tesz. Ördögi kör és üres vágyakozás. Nem mindig volt ez így a bálszezonban. És nem is lesz.

___

20:20 - A nyár utolsó felvonása hozta - szerencsére - a papírformát. Simogató napfény a teraszon, fenyőerdő, hegyi tó hűsítő vize, tücsökciripelős éjszaka, könnyedség. Szép búcsú. Szebb nem is lehetne.

14:31 - Munkakezdés finom rezdülései töltik be a levegőt. A fegyverek töltve vannak, az ősz bárgyú hangulata és biztonsága suhangat a fák között. Biztos csak a változás és a vágyakozás. Jövök!

03:14 - Egyik legszebb és legszomorúbb szülinapomon vagyok túl. Nem vagyok elég bátor szembe nézni a valósággal. Már ha egyáltalán van valóság. Feleségül venném az Esthajnalcsillagot.

18:42 - Csak miheztartás végett: köszönet a Njivice nevezetű kisvárosnak! Az energiatartalékaim testileg kifogytak, lélekben megteltek, furcsa para, papparappa. A héten átlépek a Bróm évébe, az éveim is fogynak, de az elemek egyre nemesebbek. A tavalyi változás szele lecsengett, fincsi új levegőt hozott, de kezd leülni és dohos lenni. Újra fordulnia kell a világnak. Hogy merre? "Kérdésre nincs meg a válasz, / nyelv, amit senki nem ért."

05:56 - Egy óra alvás után várom az autót. Xilites kávém íze a számban a csókod íze helyett. Hexameterem lopott és csonka. Szalmakalapomban hajszálaid, egy hétig üres ágyamban két összefonódó test emlékképe. A visszatérés nem, egyelőre az elmenés gondolata tölt be. Autóm a szerpentinen.

21:56 - Irány a tenger!

11:10 - Csak elérném már azt a karmatikus állapotot, amikor az időjárás egyáltalán nem érdekel. De van olyan? Hétvége Fonyódligeten szakadó esőben, viharos széllel, sátorban? Na neee!

___

16:10 - "Koldus szegény királyi gazdagon, részeg vagyok és mindig szomjazom"

12:13 - A következő kérdéseket tudom magamnak feltenni: vajon hogyan lehet megkívánni egy 8 pontost a 10 pontos után? Vajon a nők tényleg csak a pénzre buknak? A szexuális szelekció törvényei kemények, mint a víidia? A kabrió és a vitorláshajó után hogyan ültessek fel valakit egy vonatra, hogy levigyem a pronyó Balatonra strandolni? A legszebb vallomások után miért van olyan csend, mint egy koporsó belsejében borús téli éjszakán? A szépség együtt jár-e a kényszeres érdekekkel? Mikor lesz vége a válságnak Európában? Rendben van-e az, hogy akire vágyom, az másra vágyik, aki vágyik rám meg elmehet a p*csába? Hogyan lehet leszokni a dohányzásról? Melyik gitárt vegyem meg? Van feladat...

17:58 - "A túlélés a formám, de ezt hogy élem túl? / Ezen túl vigyázz rám, / mert hasonlíthatsz..."

12:38 - "A világon a legnehezebben előrejelezhető dolog az emberi magatartás. Rögtön utána következik az időjárás" (Neumann János).

12:32 - Nagyon kevés olyan éjszaka van az évben, ami a legteljesebb feloldódásban ér véget. A 6-ai éjszaka ilyen volt. Azóta sem tudtam kioldódni. És az sem mellékes, hogy olyan vallomást kaptam, ami nem mindennapi. Az otthon ott van...

00:28 - Minden új? Minden új.

15:24 - Walking in Budapest.

15:51 - A menetrend a következő: zenének átadni magad, próbálni aludni, 4 húzós munkanapot kibírni, plusz két nap céltalan majomkodást ugyancsak kibírni a Bükkben, aztán napba nézni, vakációt köszönteni, és kibírni a kerettelen, korláttalan, határtalan számmertájmot, ami - valljuk be - igencsak kedvez a démonok újrafelbukkanásának, perverziók és függőségek melegágya, de nélkülözhetetlen falat kenyér minden nemű feltöltődéshez. És jól is ki lehet belőle jönni, na! Jó reggelt nyár, jó reggelt szerepem!

15:05 - Mínusz két Hiperkarma. Dehát "mit akarok én, ha nekem egyszer az a jó, ha nem kellek?"

07:39 - Varázslat nélkül az élet unalmasabb, de kiszámíthatóbb. Ahogy az előttem szóló mondta: közömbös vagyok, tehát boldog vagyok. Vékony jég mindkettő.

18:25 - Ő van:



Ő már nincs:

00:40 - Hűs sárgadinnye, eper, nyári takaró, Dexter. Visszatért a rendes kerékvágás. Ha pisztolyt tartanak a fejemhez, sem tudnám azt mondani, hogy nem szeretem.

01:10 - Soha nem voltam az elvek embere. Ez sokmindentől megmentett és sokmindenből kizárt. De a szabadság öröme kárpótolt. Mégis úgy érzem, az akadály, ami előttem áll, elvekkel könnyebben volna vehető. Mert vagy lenne, vagy nem lenne, ugye a félmegoldásokat senki sem szereti. A konyhámban most ott ül egy félmegoldás. És én hagyom. Mert mindenki szabadnak és szenvedni született. "Az ölelés sem véd". Ha lenne sem. Sztyupidthing? The most gorgeously stupid thing I ever cut in the world

00:57 - Ott állsz a sötét lyuk előtt, és tudod, hogy az időutazás lehetséges. Csak be kell lépned és a jövőben találod magad. És ha ott vagy, vissza is tudsz menni oda a lyukhoz, és találkozhatsz önmagaddal. Akkor megmondhatod magadnak, hogy ne, nem éri meg belépni a lyukba, jobban teszed, ha inkább nem indulsz neki. És te hallgatsz magadra és nem lépsz be. De akkor ki volt az, aki a tanácsot adta?
Talán a szabad akarat.

19:34 - Hát ja, a nők iszonyú pofátlanok, ha melegük van.

23:58 - "Vigyázz, mit hiszel másokról, mert valószínűleg tévedsz"