16:37 - Színpad, fotóállvány, utómunkálatok, születő dalok, szavak gyöngysora. Egyre inkább csak ezek érdekelnek. A többi mind alapszükségletté vált - a piramis alja. Nélkülük nincs kibontakozás, de kibontakozás nélkül szart se ér az egész. 

22:02 - Ha chilit eszem, az ujjaimmal morzsolom az ételbe. Utána az ujjaimmal nyúlok ide-oda, s ott utána bizsereg a bőröm. Csípem. Szó szerint! 

___

22:03 - Kívánom, hogy az 50mm-essel kimenjek a tóhoz havat és fénylő éjszakát fényképezni. Téli képet nehéz nem gagyira csinálni.

___

19:42 - Minden az arányokon múlik. A személyiség is. Mindenki csinál mindent. Mindenki szeret mindent. Mindenki utál mindent. A lényeg, hogy mit mennyire. Ez ő. És a mozdulatai. 

12:24 - Tavasztündér szembe nézett ma velem. Nem ijedtem meg:)

07:36 - Valami okos lakberendezési tanácsadó sorsába kéne csillagsorsomnak fonódnia. Bútortologatásra és apró, ámbár ötletes megoldásokra vágyom. Na és persze a Múzsa csókjára. Mit csókjára, legalább egy félórás nyáladzó nyelvesre! 

07:52 - A gurulós táskával meghívtam az utazást. Nincs mese.

___

07:55 - "... a licht, a hóf, a gangok..."

12:20 - Lábfétisizmusom éve következik. Érzem. "Tök mindegy, mit érzel" - mondja - "a lényeg, hogy mit teszel". Pauló Konyhaló. 

17:13 - Ugye tavaly óta tudom, hogy semmilyen előérzetnek és fogadalomnak nincs értelme. A legtöbb, amit tehettem 2015-ben, hogy elengedtem az elengedésről szóló elvárásomat. Meg is nyugodtam tehát. Asziszem. Szóval most csak egyszerűen boldog új évet kívánok nekem!

14:19 - Zinmezum, zinmezum, retsze-fitsze bun bun bun!

10:41 - Ma, az éjszakai forgolódás közepette, észrevettem fehér hajamban egy barna szálat. Egy barna szálat. Mindig is tudtam, hogy csodák vannak, de elég régen nem hittem benne annyira mélyen, hogy ilyen kézzelfoghatóvá váljon. Csoda minden nap van wtf! 

08:13 - Sárga nap van ma. Vannak sárga napok, kékek és szürkék. És néha zöldek. Hiába, a mai nap fanyar, mint az ánizsos parfüm. Minden szinesztézia. 

13:36 - Ahogy Gregory Corso mondta volt: "Tegnap érkeztem, ma itt vagyok, holnap elmegyek". Milyen botegyszerű néha a létezés, olyan mint amikor hazamegyek anyámhoz hétvégére. Pénteken érkezem, szombaton élvezem az otthon melegét, a cserépkályhában izzó fák ropogását, anyám édes főztjét és gondoskodását, aztán vasárnap elköszönök és eljövök. Nők, munkahelyek, zenekarok, életek: ma itt vagyok. Csók!

23:04 - Minden irigységem egészséges kihívás. És jó hír, hogy vannak elég közeliek is, bár sajnos van azért nagyon távoli. Amivel pedig lehet főzni, az nehogy már ott rohadjon a hűtőben, nem? De. 

08:03 - Elengedtem az elengedést. Ezt nevezhetem 2015 sikertelenségének és sikerének egyben. Nézőpont kérdése, hogy szeretem vagy utálom magam miatta, de azt hiszem, szeretni jobban van kedvem, csak nehezebb. Most rám férne egy hét blackout. 

12:47 - Na most hogyan tovább? Első levegővétel, de nincs sok idő dönteni. Kilégzés. 

21:30 - Megint elmerültem a világ új tájainak felfedezésében. Felcserélhetetlen skandináv és balti hangulat, vilniusi szállodai szoba, Fortas chili soup, brit kocsma, ami britebb volt, mint Angliában. A bécsi levezetés sem volt rossz, de azért a császárvárosba nem kívánkoznék vissza egy percre sem. 

A kaliber hasonló volt, mint régen Írországban. 

Veszek egy jobb bőröndöt. Ezt nem lehet megunni! Hammm

23:11 - Nyomtalan lomban a semmi újra lángra lobban. Vénám, ha költői volna, se mondhattam volna jobban. 

Azt hiszem okosabb, ha most megnézek egy filmet...

07:29 - Az elmúlt hetek kavarására és sötét lemerülésére zseniális választ adott az agyam. A testvérek után álmomban megjelent a két lány kishúga (képzeletem szüleménye), aki időközben gyönyörű fiatal lány lett, és az ágyamban kötött ki egy rendezvény után. Az agyam macsóbb, mint én, ez nem vitás.

___

07:36 - Ja, és olyan vagány volt a kiscsaj, hogy a két nővérét "kurváimnak" nevezte egy beszélgetés közben. Muhhhhahahahahahah. Imádom :D

07:45 - A sötétlő erdő és az árulók legmélyebb bugyra megvan? Na ezek az álmok kergetnek, egyáltalán nem véletlenül. Bár mivel minden agyban dől el, mondanám inkább, hogy tékitízi. 

Ja, és a sűrű programok közötti választásban rettenetesen nagyot kell fejlődnöm, mert nem lesz így életem. Sayno, sayno, sayno!

07:12 - Kettős életet kezdtem élni. Egyelőre ideg, szervezési nehézségek és furcsa új érzésekkel jár. Hogy mibe futok bele, a vesztembe vagy a nyertembe, tudni még nem lehet. Szólok. 

02:15 - Alig vártam már ezt a kis hűvösebbet, hogy átüssön a téglán az ősz taknya-nyála, hogy csinos pulcsiban díszelegjek, ha már a kánikula leszívta az életem. A nyár kibírható csak akkor volna szárazon, ha építettem volna egy tavat az udvaromba, de mivel a ház társas, nem tehettem. Bár ha jobban belegondol az ember, talán a lakótársak is örültek volna a csobbanásnak, a bikinis nőknek a parton meg pláne. Mert azok lettek volna, az ziher. Ahol tó van és meleg, ott van nő is, ott van vágy is, az evolúció évezredes parancsa átüt a jól bevált erkölcsi kerítésen, és akkor baszni kell, mondja a költő. De tavam nem épült, így csak az őszben bízhattam eme globális kemencében, amiben sül a világ népe, én meg főleg, itt, ebben a Kárpát-medencének nevezett katlanban. Most bezzeg már ropognak a lábam alatt a barna falevelek, és lassan a száraz ágak is hogy zörögnek. Nagy levegőt vehetek a szitáló esőben, és ha egy pillanatra is rágondolok nyári sülésemre, azonnal elfog a koool életérzés, még akkor is, ha a szél bebújik pulóverem alá, és bizsergeti a herezacskómat. Nagy dolgok ezek, halleluja, meg van, kérem, komponálva ez a természet, egy miatt haragszom most már csak: hogy a tavasz huncut bimbózása kezd elmaradni az évszakok ősi körforgásából, mint Pali bácsi a diszkóból. Pedig a mesteri arányhoz hozzátartozna a dolgok rendes egymásutánisága, szép metszésű évszakok, hogy minden olyan biztos és örök legyen, mint a hajnali merevedés. 

De jaj, még messze a kikelet. Most egyelőre élvezem a lehűlést, mint az egyszeri halandó, ha kilép a szauna ajtaján, és piros, izzadt testét beleveti a jéghideg merülőbe (miszerint hideg vizes medence). 

Nem gondolok még a novemberi ködökre, átázott cipőkre, a fűtőtest halk duruzsolására és az emberszagra a 7-es buszon. Inkább átölelem a szeptembert, mint a kisded anyja kebelét, és nehogy a kebelről megint eszembe jusson az evolúció évezredes parancsa. 

12:54 - Most már hetek óta nincs szinkronban az arcom és a belső energiaszintem. Ez csak azért bosszantó, mert sokszor a magas energiaszint ellenére úgy nézek ki, mint aki két éve nem aludt. Fordítva jobb lenne. De úgy tűnik, meg kell barátkoznom azzal a jelenséggel, hogy míg kamaszkoromban könnyen meglátszott rajtam, ha keveset aludtam, most könnyen meglátszik rajtam, ha alszom. Súlyos különbség. Fákk.

___

14:59 -  Lehet, hogy meglátszik rajtam a kamaszkorom.

22:49 - Hát rendkívül kíváncsi leszek, hogy hová fogom korszakolni az elmúlt három és fél évemet. Úgy mindennel együtt. És hogy mennyit kell még várnom ahhoz, hogy korszakolhassam. Értelmet úgyis kap, hiszek a kognitív disszonanciában!

___

02:08 - Ma szélzúgásra alszom. Így szeretem. 

07:37 - Tegnap hazafáztam a Batyiról.

___

07:38 - Mellesleg itt az ősz! Szevasz!

07:36 - Fekete hosszú ruhában jelent meg tegnap az édes végzetem, mégis olyan volt, mint a legvirágosabb tavasz, minden porcikám rezonált és remegett. Thug life :)